A Nílusba csúszott az ókori szentély

Első ízben vizsgálják a Nílus medrét - a projekt keretében búvárrégészek végig szeretnék vizsgálni az egész folyót. Az archeológusok reményei szerint a Nílus számtalan értékes leletet rejt, s nem csupán azért, mert az évszázadok során megemelkedett a vízszint, hanem hajószerencsétlenségek és természeti csapások folytán rengetek értékes antikvitás kerülhetett a mélybe.

"A Nílus megváltoztatta folyását és a szentélynek e része a folyóba került" - magyarázta a templommal kapcsolatban Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője.

A masszív portikusz túlságosan súlyos, hogy a mostani feltárások során a felszínre hozzák, ám a régészek kiemeltek egy egytonnás követ. A feliratok valamikor a XX. (i.e.945-712) és a XXVI. (i.e. 664-525) dinasztia uralkodása alatt készülhettek, maga a kő azonban sokkal régebbi lehetett, mivel az ókori Egyiptomban az építőanyagokat újból és újból felhasználták.

"Egy sok évszázadon át lakott városban az épületek folyamatosan pusztultak, s helyettük mindig újakat emeltek, felhasználva a régiek minden elemét" - mondta Cornelius von Pilgrim, az óegyiptomi építészeti és régészeti örökséget kutató svájci intézet igazgatója Véleménye szerint Hnum templomát még a XII., vagy XIII, dinasztia (i.e. 1985-1650) alatt emelhették, majd később többször átépítették és kibővítették.

A továbbiakban két oszlopot, valamint több követ terveznek kiemelni a folyóból. A régészek reményei szerint a rajtuk lévő feliratok segítségével megállapíthatják, hogy pontosan mikor épülhetett a szentély közelében lévő úgynevezett nilométer: ennek segítségével állapították meg az ókori hivatalnokok a vízszint magasságát a Nílus évenkénti áradásakor, hogy kiszámítsák a várható termést, s a földművesek adóját.

(Múlt-kor/MTI)