Neolitikus zarándokhely lehetett Stonehenge
2008. április 2. 10:00
Közel négy évtizede első alkalommal kezdtek régészeti feltárásokat a híres neolitikus kőkörnél. A két héten keresztül folyó munkálatokkal az építmény pontos korát szeretnék meghatározni.
Korábban
A Stonehenge két körből áll; a külső körben keresztgerendákat tartó szürke homokkövek állnak, a belsőben pedig kékkövek vannak - a feltárásokkal most az utóbbiak rejtélyét szeretnék megoldani. A kutatók szerint ezeket Wales-ből hozhatták, és talán ezek hordozhatják Stonehenge valódi célját: az ugyanis egy őskori gyógyító szentély lehetett. Az ásatásokat a BBC finanszírozza, a munkálatokon részt vesz a médiacsoport Timewatch című tudományos magazinműsorának stábja is, akik a non-stop online tudósítás mellett ősszel egy speciális különkiadásban is foglalkoznak majd a munkálatokkal.
![]() |
A kutatók emellett visszakövették a kékköveket is, amelyek a kőkörtől 250 kilométerre nyugatra található a Preseli-hegységből származhatnak. A rajtuk talált neolitikus feliratok arról tanúskodnak, hogy mind a köveknek, mind a közeli vizeknek mágikus gyógyító erőt tulajdonítottak.Darvill és Wainwright szerint a mostani ásatások azt igazolhatják majd, hogy ezek lehettek a kultuszhely első építményei.
Az eredeti kékkő-kör azonban már nem látható: azok helyén a látogatók ma csak másolatokat tekinthetnek meg. A régészek az első kört már az 1990-es években is szerették volna datálni, és akkor arra jutottak, hogy azt i.e. 2550 körül építhették, ám ennél pontosabb becslést nem tudtak végezni. Ennek az volt oka, hogy a korábbi ásatások során igen sok területet megkutattak, ám azokat a vizsgálatokat mai szemmel tudománytalannak tartott módszerekkel végezték, és egyáltalán nem, vagy csak szegényesen dokumentálták. A mostani kutatóárkokkal így szeretnék megtalálni az eredeti kör alapjait, amelyet aztán a legmodernebb technológiákkal datálnának majd. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Stonehenge-ben egyébként utoljára 1964-ben dolgoztak a régészek.
A vizsgálatok a legnagyobb angol örökségvédelmi szervezet, az English Heritage támogatását is élvezik: a szervezet vezetője, Dr. Simon Thurley szerint talán egyszer és mindenkorra megoldódhat majd a leglátogatottabb őskori emlékhely rejtélye. John Farren, a Timewatch szerkesztője szerint a munkálatok megszervezése másfél évet vett igénybe, míg Wainwright szerint közel hat éve foglalkoznak a kékkövek titkának megoldásával.
A Timewatch honlapja az elkövetkező hetekben folyamatosan frissül: az ásatások ideje alatt naponta találhatunk majd új információkat, fotókat, videókat, rekonstrukciós elképzeléseket a műsor oldalán.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa tegnap
- Az ugandai légierő negyedét is elpusztította a történelem egyik leglátványosabb túszmentő akciója tegnap
- Higanymérgezés sem állíthatta meg India feltérképezésében a Mount Everest névadóját tegnap
- A brit uralom emlékét is kitörölték volna az örömmámorban úszó amerikaiak 1776-ban tegnap
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? 2022.07.03.
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről 2022.07.03.
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? 2022.07.03.
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai 2022.07.03.