2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Afrikából származnak a középkori londoni oroszlánok

2008. március 27. 12:00

A középkori Anglia uralkodóinak Towerben őrzött címerállatai az észak-afrikai Berber oroszlánokkal állnak rokonságban - mutatta ki a legújabb DNS-vizsgálat.

A két jó állapotban fennmaradt koponya megtalálásáról, és a királyi menazséria szokásairól korábban mi is beszámoltunk: az oroszlánok maradványait 1937-ben tárták fel, és a radiokarbonos kormeghatározás szerint az egyik 1280-1385 körül, míg a másik 1420-1480 körül élhetett. Az Oxfordi Egyetem kutatói most a koponyákból kivont DNS alapján biztosak abban, hogy Berber oroszlánok lehettek.

Dr. Richard Sabin, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa szerint ez az első kézzelfogható bizonyíték a Towerben talált oroszlánok származási helyére. Szerinte ez azért is számít igencsak meglepőnek, ugyanis a szubszaharai Afrika és Európa közti közvetlen állatkereskedelem csak a 18. században alakult ki, így most újabb részlettel gazdagodott az egzotikus állatfajok beszerzésének története.

A Berber oroszlán az őskortól Afrikában, a Közel-Keleten és Indiában is igen elterjedt volt. A Nílus mentén és máshol kialakuló, és dinamikusan növekvő civilizációk azonban elszigetelték a különböző oroszlánpopulációkat. Az állatfaj vadon élő példányai mára kihaltak, az utolsókkal a 20. század fordulóján Észak-Afrikában végeztek. Az állatkertekben azonban találunk belőlük párat: Európában közel 40 él, és a világ többi pontján száznál kevesebb példány létezik.

Bár az utolsó jégkorszak idején kihaltak a Brit-szigetekről, az oroszlánok a korai középkortól ismét visszatértek az angol királyok kegyeit kereső bőkezű látogatók jóvoltából. A nagy pompával ajándékba érkező királyi oroszlánok kezdetben az uralkodó vidéki birtokain éltek. A 13. század fordulóján, János király állatsereglete egy részét a londoni Towerbe költöztette.

1235-ben III. Henrik három oroszlánt kapott ajándékba a német-római császártól. Ezek is mind a Towerbe kerültek, noha a kőerődítmény nem volt igazán ideális a nagytestű szabad mozgáshoz szokott vadállatoknak. Az elkövetkező 600 évben a királyi menazséria állandósult, s csak 1835-ben számolták fel, amikor a maradék állatsereget áthurcolták a londoni Állatkertbe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár