Film készül az NSZK diákkmozgalmainak vezetőjéről
2008. február 24. 16:00
Dokumentum-játékfilm készül Rudi Dutschkéról, az 1968-as nyugat-berlini és NSZK-beli baloldali diákmozgalom leghíresebb vezetőjéről.
Korábban
Az 1940-es születésű Dutschke az NDK-ban nőtt fel. Érettségi után keresztény meggyőződésére hivatkozva megtagadta a katonai szolgálatot és több diáktársát is rávette példája követésére, ezért nem mehetett egyetemre. 1961. augusztusában, néhány nappal a Berlini Fal felhúzása előtt átmenekült Nyugat-Berlinbe és itt a helyi Szabad Egyetemen szociológiát tanult.
1965-ben csatlakozott Német Szocialista Diákszövetséghez (SDS), amelynek hamarosan az egyik legbefolyásosabb alakja lett. A mozgalom szervezte az NSZK-ban az első nagy tüntetéseket a vietnami háború ellen, de élen járt abban a követelésben is, hogy a nyugatnémet közéletet tisztítsák meg a magukat átmentett egykori náciktól.
Dutschke eszmerendszerében a marxizmus, az utópista szocializmus és a keresztény gondolatok jól megfértek egymással. Azt vallotta, hogy a nyugati társadalmak átalakításának együtt kell járnia a harmadik világ felszabadító mozgalmainak sikerével, valamint a közép- és kelet-európai társadalmak demokratizálásával. Ugyanakkor a forradalmat erőszakmentes úton képzelte el. Ennek ellenére 1967-től a nyugatnémet jobboldal részéről valóságos hajsza indult ellene, a Springer-sajtókonszern egyes lapjai egyenesen a meggyilkolására szólítottak fel.
1968. április 11-én, nagypénteken egy Joseph Bachmann nevű, Hitler-rajongó munkanélküli szobafestő Nyugat-Berlinben a nyílt utcán lőtt rá Dutschkéra, aki túlélte ugyan a merényletet, de súlyos fejsérüléséből soha nem épült fel teljesen. Az ellene elkövetett terrorakció radikalizálta a nyugatnémet ifjúsági mozgalmakat és ennek legszélsőségesebb leágazása lett a Vörös Hadsereg Frakció terrorista szervezet megalakítása.
Dutschke 1969 és 1971 között a Cambridge-i Egyetemen folytatta tanulmányait, de Edward Heath konzervatív brit kormánya nemkívánatosnak nyilvánította őt az országban. Ezután a dániai Aarhusban telepedett le, de részese volt az NSZK-beli antinukleáris és környezetvédő mozgalom kialakulásának, és kapcsolatban állt az NDK-beli, a lengyel, a magyar, a csehszlovák demokratikus ellenzék tagjaival. 1979 december 24-én a fürdőkádjában kapott epilepsziás rohamot és megfulladt.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap