Apartmanház lett a náci bíróságból

Nincs pénz egy újabb múzeumra

A neobarokk homlokzattal rendelkező épületet 1908 és 1910 között építették. Először katonai, majd gazdasági bíróság volt, végül a náci hatalomátvétel után itt ítélték halálra az árulással, kémkedéssel és `rossz katonai morállal` vádolt katonákat. Az épületen elhelyezett emléktáblák erre a korszakra emlékeztetnek. A háború után az új Német Szövetségi Köztársaság igazságszolgáltatásának színhelye lett. 1997-re azonban teljesen lerobbant, és senki sem tudta, mi történjen vele. `A kormány hagyja, hogy a náci katonai bíróság épülete teljesen tönkremenjen. Már megint eltörölnek egy darab náci múltat` - panaszkodott 2003-ban a Berlin csoport.

A probléma azonban nem az volt, hogy a kormány el akarta tüntetni a történelem ezen maradványát, sokkal inkább, hogy senki sem tudta, mi történjen az ingatlannal. Luxushotellé történő átalakítását 2004-ben elvetették. A Forum Justizgeschichte pedig nem tudott annyi anyagi forrást előteremteni, ami elég lett volna arra, hogy az épületből a náci bíróságok áldozataira emlékező emlékhelyet alakítsanak ki. "Mindenkitől udvarias és támogató válaszokat kaptunk, de a pénzügyi támogatást elutasították" - mondta Krause. Még a berlini kormány is visszariadt az épület történelmi jelentőségétől és magas árától. A házat 2005-ben végül egy holland befektetési cég vette meg a szövetségi kormánytól, és 2006-ban megkezdődött az átépítés.

Groth szerint az épület felújítása óriási előrelépés az elmúlt évtizedek pusztulása után. "Az épületen természetesen nyomot hagyott, hogy sokáig üresen állt. Fűteni viszont folyamatosan kellett, ami egy vagyonba került a német adófizetőknek." A berlini önkormányzat is hasonlóan vélekedett. Az ingatlan lassú szétesése fontos érv volt az illetékesek szemében az apartman-projekt engedélyezése mellett. "Ha az épület még egy évtizedig üresen áll, az már szerkezeti károkat okozott volna" - válaszolta a Berlini Szenátus a kétkedőknek.

Krausét továbbra is aggasztja, hogy a náci igazságszolgáltatás áldozatainak nincs megfelelő, központi emlékhelye. Groth azonban pragmatikusabban gondolkodik. "Az épület 80 évig az igazi értelemben vett igazságszolgáltatást szolgálta, csupán hét évig, vagyis viszonylag rövid ideig, volt a nácik kezében. A bérlőknek nem okoz problémát az épület története. Az apartmanok 87%-a már elkelt. Csak egy bérlő lépett vissza erre hivatkozva."

Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy a német főváros elbírna még egy múzeumot vagy emlékművet: korábban sokan panaszkodtak arról, hogy Berlinben lassan lépni sem lehet a hasonló hasznosítású ingatlanoktól, és sokan még csak most kaptak kedvet valamilyen hasonló célú emlékezőhely kialakításához.

1. Vállalhatatlan múlttal küzd az Atrion
2. Nincs pénz egy újabb múzeumra