Erőműtől védenék a tokaji világörökséget
2008. január 16. 09:00
Jelentés készül a tokaji világörökségi helyszín állapotáról, a dokumentumot február 1-jéig kell eljuttatni az UNESCO párizsi központjába.
Korábban
A készülő jelentést a tervek szerint a nyár közepén tárgyalja a nemzetközi bizottság. A KÖH elnökhelyettese a jelentés tartalmát nem kívánta "megelőlegezni", azt azonban jelezte, hogy a fejlesztést sok szempontból vizsgálva, szakemberek bevonásában állítják össze a dokumentumot.
Szólt arról is, hogy megkezdődtek az előkészületek újabb magyarországi helyszínek világörökségi felterjesztésére. Két helyszín esetében elindult a folyamat, elkészültek a legelső előkészítő tanulmányok: az egyik a Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió, vagy újabb munkacímén a Lechner Ödön autonóm premodern építészete című projekt, a másik pedig a római limes, azaz a Római Birodalom egykori határvonalának magyarországi szakasza.
Jelenleg Magyarországról a világörökségi listán Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete, Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park és puszta, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj és a tokaji történelmi borvidék szerepel.
Mint a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága honlapján olvasható, a magyar várományosi listán szerepel, vagyis a magyarországi szervezet esélyesnek és érdemesnek tartja a felvételre a római limes és Lechner Ödön művészete mellett: Tarnóc ősélőhelye (2003-ban felterjesztve); a komárom-komárnói erődrendszer (szlovák-magyar közös felterjesztés); a "Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, illetve Esztergom középkori vára korábbi két várományosi helyszín összevonásával); a rózsadombi termálkarszt területe (a budapesti világörökségi helyszín kiterjesztéseként); a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó; a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok; a tájház-hálózat Magyarországon; valamint Kárpát-medence az északkeleti részének fatemplomai (tervezett szlovák-magyar felterjesztés, esetleg lengyel csatlakozással).
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Nehezen bírkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma tegnap
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket tegnap