2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Gomba fenyegeti a francia barlangrajzokat

2008. január 3. 14:00

Egy évtizeden belül már másodszor veszélyeztetik gombák a délnyugat-franciaországi lascaux-i barlang falán látható állatábrázolásokat.

A pihenő, vágtató, támadó vagy ugró helyzetben megörökített lovakat, bölényeket, szarvasokat, kőszáli kecskéket és ökröket ábrázoló barlangrajzok korát 15-17 ezer évre teszik. A mintegy 600 rajzhoz a kőkorszak művészei vörös, okkersárga, barna és fekete színeket használtak, amelyeket összetört ásványi anyagokból nyertek.

A barlangot 1940 szeptemberében fedezte fel négy gyerek (és egy kutya). Állagának megőrzése azóta is állandó problémát jelent: a francia kormányt és a helyi hatóságokat állandó kritikák érik, hogy nem képesek biztosítani a barlang megfelelő védelmét. A második világháború után megkezdődött a turistaroham: a barlangot naponta 1800 látogató tekintette meg.

1963-ban a kormány kénytelen volt lezáratni a területet, mivel a falakon algák és apró kristályok jelentek meg, amit a látogatók által kilélegzett szén-dioxidnak tulajdonítottak. A föld alatti galériát ma már csak napi öt személy tekintheti meg különleges engedéllyel a hét öt napján. A turistákat a nem messze fekvő másolatokhoz irányítják. A Lascaux II 1983-ban nyílt meg, és évente 250 ezer turistát vonz.

2001-ben az eredeti barlangban kicserélték a hőmérsékletet és a páratartalmat szabályozó rendszert, de nem sokkal a munka befejezése után egy fehér gombafaj (fusarium solani) lepte el a barlang tetejét és falait. Először az új légcserélő rendszert és a munkások ruházatát okolták a gombák megjelenéséért. A későbbi kutatások azonban kimutatták, hogy a gomba már valószínűleg korábban is ott volt, de csak most, a mozgás és a megnövekedett páratartalom miatt, kezdett el szaporodni. "A munkálatok csak az egyik tényezőt jelentik. A bejárat közelében megbolygatták a földet a kábelek elhelyezéséhez" - mondta Jean-Michel Geneste, kurátor.

Néhány szakértő az éghajlatváltozást okolja. Geneste szerint még túl korai lenne ilyen következtetéseket levonni, de azt elismeri, hogy az utóbbi két évtizedben a francia barlangokban enyhén megnőtt a hőmérséklet és a szén-dioxid-tartalom. "1982 óta 2 fokkal emelkedett a föld hőmérséklete a barlangok közelében." A lascaux-i barlang különösen érzékeny a változásokra, mert viszonylag kicsi, és nem fekszik mélyen.

Bármi is okozta a gombák elszaporodását, a helyszínt be kellett zárni. A helyzet olyan komoly volt, hogy a barlang alját égetett mésszel vonták be, és a tudósok megkezdték a probléma kémiai vizsgálatát. Eszerint a megjelent gombatelepeket nem a Fusarium gombafaj hozta létre. A telepek szürke és fekete színűek, méretük néhány millimétertől 4 centiméterig terjed. A legtöbb foltot az átjárókban találták, ahol a rajzok már a barlang felfedezése előtt is a leginkább halványultak. Eddig 70 különböző helyen fedeztek fel telepeket, de csak néhány érinti a rajzokat.

A Lascaux megőrzésére létrehozott nemzetközi bizottság azzal vádolja az illetékeseket, hogy nem tudják megakadályozni a baktériumok és a gombák továbbszaporodását. A testület nemzetközi tudományos bizottsága most egy új módszer kipróbálását szorgalmazza. "Minden módszernek megvan a maga mellékhatása. Szikével vagy vegyi anyagokkal nem érhetünk a rajzokhoz, ezért a levegőn keresztül kell megpróbálnunk a kezelést" - magyarázza Anne Marie Sire, kurátor.

Nyár óta a foltok sötétebbek és nagyobbak lettek, de még mindig csak bizonyos területekre korlátozódnak. A helyzet nem olyan válságos, mint 2001-ben és 2002-ben volt, de jól mutatja, hogy a lascaux-i barlang olyan betegségben szenved, amelyet folyamatosan kezelni kell. Ami biztos: a barlang 67 évvel ezelőtti felfedezése felborította azt az ökológiai egyensúlyt, amely a rajzokat több ezer éven át konzerválta. Lascaux intő pédát jelent minden, őskori művészeti emléleket őrző, közép- és dél-franciaországi lelőhely számára. A barlangok csak korlátozott számban fogadnak látogatókat, a magán kézben lévő területeket pedig csak meghívóval lehet látogatni.

Az 1994-ben felfedezett, csodálatos Chauvet barlang mintegy 300, vadászó oroszlánokat, lovakat, egymással küzdő orrszarvúkat ábrázoló barlangrajzot őriz, de a 30 ezer éves alkotásokat csak kutatók láthatják. "Az őskori barlangrajzok megőrzéséhez fenn kell tartanunk a barlangok törékeny ökológiáját, a legkisebb és a leginkább a felszín közelében fekvő barlangokat soha sem szabad megnyitni a látogatók előtt" - mondta Geneste. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár