Veszélyben a Lascaux-barlang rajzai

Pusztító hatású turizmus

A barlang 1940-es véletlenszerű felfedezéséig semmilyen külső hatás nem rongálta 17 ezer évvel ezelőtt élt őseink alkotásait. A következő húsz évben turisták tízezrei csodálták meg a mágikus falfestményeket, nem is sejtve, hogy látogatásuk végzetes következménnyel járhat. A folyamatos forgalom miatti állandó légmozgás, valamint az emberek lélegzése folytán a barlangi levegőbe jutó szén-dioxid hatására gombatelepek jelentek meg a falakon. A penész rohamosan terjedt, mire az akkori francia kulturális miniszter elrendelte a barlang bezárását. A '70-es évek elejére a helyzet stabilizálódni látszott, eltűntek a gombák, helyüket újra bölények, kecskék, lovak díszítették. Lascaux, bár nagyon korlátozott létszámban, 1983-ig megint fogadta a látogatókat.

Ekkor az eredetitől 200 méterre kialakították a barlang két "termének" élethű másolatát, de a látogatók a még oly tökéletes replika helyett hamarosan az igazit követelték. A barlang őrei új állagmegóvó módszert vezettek be: formaldehides oldattal folyamatosan fertőtlenítették a falakat és próbálták megelőzni a kintről behozott baktériumok elterjedését. Mindeközben működött az 1968-ban üzembe helyezett légkondicionáló berendezés is, amely a bejáratot 1940-ig elzáró, de akkor eltávolított talaj "feladatát" vette át: szükség esetén elvezette a kintről beáramló nedves levegőt és a barlang megfelelő pontjain - ott, ahol egyetlen falfestmény sem volt - cseppfolyósította.

Légmozgás a barlangban

Az évtizedeken keresztül jól funkcionáló rendszer 2000-ben felmondta a szolgálatot, ekkor került helyére az új, már egészen más elven működő klímaberendezés. Ez a '68-ban "beállított" levegőviszonyokban újabb jelentős változást okozott, így egy évvel később ismét beindult a gombásodási folyamat, s nemsokára újra hófehér penész lepte el a falakat. A véleményezésre felkért szakemberek úgy vélték, a kialakult helyzetért egyrészt az új szerkezet a felelős, másrészt a formaldehides oldat, ami, paradox módon éppen azokat az organizmusokat irthatta ki, amelyek addig megakadályozták a gombák képződését.

Gombatelepek a falakon

A sorozatban elkövetett szakmai hibákért azonban sem a barlang kurátora, sem a tanácsadó cég nem vállalja a felelősséget. Utóbbinak a képviselője arra hivatkozik, hogy az általuk tett ajánlatot nem lett volna kötelező elfogadni, a döntést az üzemeltető hozta meg. (Tény, hogy a Párizs mellett székelő Ingeni rengeteg tapasztalattal rendelkezik szupermarketek és múzeumok légkondicionálásában, ám barlangi levegőt még soha nem szabályoztak.)

A katasztrófahelyzet felismerése óta többféle módszerrel próbálták visszafordítani a folyamatot, ám ezek egyike sem hozott javulást. Végül a biztos eredményt ígérő "mechanikus eltávolítás" mellett döntöttek, vagyis néhány hónapja kézzel kapargatják le a falról a rárakódott vastag penészt. Az eljárás olyannyira hatékonynak tűnik, hogy a barlang üzemeltetői máris a 2007-es megnyitást tervezik. Az egyetlen komoly probléma, hogy bár a korábbi hibákat felismerték, azt még senki sem tudja, hogy a jövőben miként őrizhető meg a barlang sértetlensége.