A kis szigeteket kedvelték a Karib-térség őslakói
2008. november 27. 08:27 Times Online
Téves az a felfogás, amely a nagy szigeteknek nagyobb fontosságot tulajdonít, mint a kisebbeknek az emberi faj kirajzása során - állítják amerikai kutatók, akik a karibi szigetvilág benépesülését vizsgálták.
A régészek feltételezése szerint a Karib-szigetvilág benépesítése Dél-Amerika felől történhetett. Meggyőződésük szerint az őskori népesség azért preferálhatta a nagyobb szigeteket, mert azok jobban emlékeztették a tengeri utazókat a maguk mögött hagyott kontinensre. A nagyobb szigetek kedvezőbb életfeltételeket kínálnak, s változatosabb az élőviláguk is, ami jobb élelmiszerellátást biztosít. William Keegan, a Floridai Egyetem antropológus-professzora kollégáival viszont megcáfolta ezt az elméletet.
Eddig a térségben főleg Kubában, a Dominikai Köztársaságban és Puerto Ricóban folytak régészeti feltárások. Ám a kisebb szigetek sokkal többet elárulhatnak az őslakosság életmódjáról. "A nagyobb szigetekre alapozva írtuk a történelmet, s mindössze most fedeztük fel, hogy a kisebbek korábban népesültek be. Az emberek olyan területeken telepedtek le, ahol el sem tudtuk képzelni jelenlétüket azokban a korai időkben" - mutattak rá a kutatók. A floridai kutatók szerint a kisebb szigetek azért lehettek vonzóak, mert partjaik mentén jó halászati lehetőségek kínálkoztak. Ezeket a szigeteket nem borították erdőségek, vagyis jobb feltételeket biztosítottak a földművelésre, ráadásul vadászni is lehetett kisebb emlősökre.
"Rövid távon a kis szigetek több szempontból is kedvezőbb életfeltételeket kínálnak. Itt több a hal, jobb a széljárás, s kevesebb a moszkitó. Elégséges ivóvízzel, még ha kevesebb is volt a termőföld, az embereknek mindenük megvolt, amire szükségük lehetett" - emelte ki William Keegan, aki példaként az alig egykilométeres St. Lucia-szigetet hozta fel, ahol kerámialeletekre bukkantak. Utóbbiak az egykori településekre utalnak.
"A népvándorlásnak mindig komoly gazdasági okai voltak. Feltehetően könnyebb volt az egyik kis szigetről áthajózni a másikra, mint trópusi erdővel borított nagy sziget egyik végéből a másikba átküzdeniük magukat. A tenger volt az őskori gyorsforgalmi út" - hangsúlyozzák a kutatók, akik tanulmányaikat a Human Ecology című folyóiratban közölték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap