Kiállítják a mezővárosi céhek szimbólumait

Magyar céhek nyomában

A vásárhelyi közgyűjteményben őrzik a vidéki Magyarország egyik legjelentősebb céhes anyagát. A nagyszabású tárlat azért is figyelemre méltó, mert szerte az országban páratlan, hogy az elmúlt években egy múzeum teljes mértékben restaurálni tudta volna céhláda-gyűjteményét.

A Tornyai-múzeumban őrzött, felbecsülhetetlen történeti értékű ládák helyrehozása csaknem nyolc évig tartott, most azonban végre régi fényükben pompázhatnak a céhes világ emlékei. A helytörténeti gyűjtemény kiemelkedő részét képező 12 céhláda restaurálását 1999-ben, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, pályázati pénzből kezdte meg a múzeum.

A 12 restaurált láda között megtalálható a takács-, a csizmadia-, a tímár-, az ács-, a kerékgyártó-, a fazekas-, a kőműves-, a kalapos- és a szabócéhé. A legrégebbi darab, a csizmadiacéh ládája 1752-ből származik. A céhládában tárolták a céh értékeit, így a kiváltságleveleket, jegyzőkönyveket, számadáskönyveket, a céh pénzét, a pecsétjét, és a céhbehívótáblát, amelyeket szintén láthat majd a közönség a jövő héten nyíló tárlaton - mutatott rá Nagy Vera néprajzkutató, aki Bernátsky Ferenc történésszel együtt rendezi a kiállítást.

Hozzátette: a céhek életében a céhláda jóval több volt, mint egyszerű tárolóbútor. A céh szimbóluma volt, s ennek megfelelően nagy becsben tartották.

(Múlt-kor/MTI)