Megszületett Szabó Magda írónő

2004. szeptember 13. 12:06

Tanulmányait szülővárosában, Debrecenben végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját is, a Tisza István Tudományegyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották. 1949-től 1958-ig nem jelenhetett meg könyve, 1959-től azonban már kiadták asztalfióknak szánt műveit is. Első versesköteteiben (Bárány, Vissza az emberig) az újholdas költőnemzedékre jellemző élmény és hangütés uralkodott. Freskó és Az őz című regényei jelentős sikert hoztak számára. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat jó pszichológiai érzékkel, árnyalt részletességgel ábrázolta (Disznótor, Pilátus, A Danaida). A Régimódi történetben családja történetét írta meg, amely kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles és élvezetes. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban kapott formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Meseregényeinek szárnyaló fantáziával megelevenített álomvilága mindig földi tanulságokkal szolgált. Regényei a világ számos országában arattak sikert. 2001-ben Sziluett (Vörösmarty-medalionok) című színművét a Debreceni Csokonai Színház társulata mutatta be. 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben megkapta a Corvin-lánc kitüntetést. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című franciául is megjelent (2003 őszén) regényéért. 2003-ban Prima Primissima díjat kapott. Főbb művei: regények: Freskó (1958), Mondják meg Zsófikának (1958. Az őz (1959), Sziget-kék (ifj. regény, 1959), Bárány Boldizsár (verses mese, 1959), Disznótor (1960), Álarcosbál (ifj. regény, 1961), Születésnap (ifj. regény, 1962), Pilátus (1963), A Danaida (1964), Tündér Lala (meseregény, 1965), Mózes egy, huszonkettő (1967), Katalin utca (1969), Ókút (1970), Abigél (ifj. regény, 1970), A szemlélők (1973), Régimódi történet (1977), Megmaradt Szobotkának (1983), Az ajtó (1987), A pillanat (1990), Merszi, Möszjő (2000), Für Elise (2002). Elbeszélések, jegyzetek: Hullámok kergetése (1965), Alvók futása (1967), útirajz: Zeusz küszöbén (1968), esszék: Kívül a körön (1980), A félistenek szomorúsága (1992), A lepke logikája (1996), Ne félj (1997), A csekei monológ (1999), Mézescsók Cerberusnak (1999. Színdarabok: Eleven képét a világnak (1966), Az órák és a farkasok (1975), Erőnk szerint (1980), Béla király (1984), Sziluett (2000), A macskák szerdája (2005). Versek: Bárány (1947), Vissza az emberig (1949), Neszek (1958), Szilfán halat (1975), Szüret (2005).

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• A halál balvanói alagútja
• Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
• Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco
• Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
• A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
• Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
• Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során