Megszületett Szabó Magda írónő
2004. szeptember 13. 12:06
Tanulmányait szülővárosában, Debrecenben végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját is, a Tisza István Tudományegyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották. 1949-től 1958-ig nem jelenhetett meg könyve, 1959-től azonban már kiadták asztalfióknak szánt műveit is. Első versesköteteiben (Bárány, Vissza az emberig) az újholdas költőnemzedékre jellemző élmény és hangütés uralkodott. Freskó és Az őz című regényei jelentős sikert hoztak számára. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat jó pszichológiai érzékkel, árnyalt részletességgel ábrázolta (Disznótor, Pilátus, A Danaida). A Régimódi történetben családja történetét írta meg, amely kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles és élvezetes. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban kapott formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Meseregényeinek szárnyaló fantáziával megelevenített álomvilága mindig földi tanulságokkal szolgált. Regényei a világ számos országában arattak sikert. 2001-ben Sziluett (Vörösmarty-medalionok) című színművét a Debreceni Csokonai Színház társulata mutatta be. 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben megkapta a Corvin-lánc kitüntetést. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című franciául is megjelent (2003 őszén) regényéért. 2003-ban Prima Primissima díjat kapott. Főbb művei: regények: Freskó (1958), Mondják meg Zsófikának (1958. Az őz (1959), Sziget-kék (ifj. regény, 1959), Bárány Boldizsár (verses mese, 1959), Disznótor (1960), Álarcosbál (ifj. regény, 1961), Születésnap (ifj. regény, 1962), Pilátus (1963), A Danaida (1964), Tündér Lala (meseregény, 1965), Mózes egy, huszonkettő (1967), Katalin utca (1969), Ókút (1970), Abigél (ifj. regény, 1970), A szemlélők (1973), Régimódi történet (1977), Megmaradt Szobotkának (1983), Az ajtó (1987), A pillanat (1990), Merszi, Möszjő (2000), Für Elise (2002). Elbeszélések, jegyzetek: Hullámok kergetése (1965), Alvók futása (1967), útirajz: Zeusz küszöbén (1968), esszék: Kívül a körön (1980), A félistenek szomorúsága (1992), A lepke logikája (1996), Ne félj (1997), A csekei monológ (1999), Mézescsók Cerberusnak (1999. Színdarabok: Eleven képét a világnak (1966), Az órák és a farkasok (1975), Erőnk szerint (1980), Béla király (1984), Sziluett (2000), A macskák szerdája (2005). Versek: Bárány (1947), Vissza az emberig (1949), Neszek (1958), Szilfán halat (1975), Szüret (2005).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap