Megszületett Harmatta János klasszika-filológus

2004. szeptember 13. 12:06

Hódmezővásárhelyen született, 1938-ban végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin-magyar szakát. 1943-44-ben középiskolai tanáraként, 1944-48-ig az ELTE BTK latin tanszékén tanársegédként dolgozott, 1948-52 között a görög tanszéken intézeti tanár, majd 1952-88-ig az ELTE indoeurópai nyelvtudományi tanszék vezető egyetemi tanára volt. 1988-tól nyugdíjas, tudományos tanácsadó. 1967-89-ben az MTA Ókortudományi Kutatócsoport vezetője, az Ókortudományi Társaság elnöke, 1990-től tiszteletbeli elnöke. 1970-től az MTA levelező, 1979-től rendes tagja. A Nemzetközi Akadémia Unió elnöke. Kutatási területe: az indoeurópai összehasonlító nyelvészet, az indológia, az iranisztika, az ókori irodalomtörténet és az ókori történelem. 1973-ban Herder-díjjal, 1990-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 2003-ban pedig Akadémiai Díjat kapott. Budapesten hunyt el 2004. július 24-én.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Hruscsov háziőrizetben élte le élete utolsó 10 évét
• Közügy lett a gyerekvállalás a Kádár-korszakban
• Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
• Reformjai okozták Gorbacsov bukását 
• 1948-ban már az egyházi iskolákért folytatott küzdelem jegyében zajlottak a Mária-napok
• Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja
• A kulákság megpróbáltatásai: Kollektivizálás és „agrárreformok” 1953 után
• A XX. kongresszuson mutatott rendkívüli bátorságának köszönhetően írta be nevét a világtörténelembe Hruscsov
• Megrengette Kárpátalját Balla László „szovjet magyar” identitásról szóló cikksorozata