A közegészségügy is fejlődött az első világháborúban
2007. szeptember 21. 13:00
Az első világháború lövészárkaiban harcoló katonák az ellenség mellett a lövészárok-betegségeknek nevezett kórokkal is megküzdöttek.
Korábban
A járványos megbetegedések okát kétféleképpen magyarázzák: az egyik elmélet szerint a járványok bizonyos körülmények szokatlan megváltozása, pl. éghajlat-, környezetváltozás miatt keletkeznek, a másik szemlélet szerint pedig kórokozók terjesztik a fertőző betegségeket. A 18-19. században az előbbi elmélet uralkodott, de a 19. század második felétől, elsősorban Louis Pasteur és Robert Koch munkássága nyomán előtérbe került a bakteriológia, azaz hogy a mikroorganizmusok nagy szerepet játszanak a betegségek kialakulásában és elterjedésében.
A 20. század elején azonban még nem voltak meg az ennek kiderítéséhez szükséges technikai feltételek, illetve a gyakorló orvosok nem tartották szükségesnek a laboratóriumokat, és kételkedtek azok hatékonyságában. A közegészségügyben is többféle szemlélet uralkodott: sokan úgy vélték, hogy bármilyen megelőzhető betegségnek valamilyen külső oka van, amelyhez még hozzájön a betegségre való fogékonyság, és a közvetlen környezet.
De milyen betegségekről is beszélünk? A lövészárok lázat vagy volhíniai lázat tetvek, míg a nephritist (vesegyulladás) ismeretlen kórokozók okozzák (ma úgy vélik, hogy a hantavírus). A lövészárok-láb azonban a hideg és a nyirkosság következménye volt, amely akár üszkösödéshez is vezethetett. Az orvosok hamar rájöttek, hogy mindhárom megbetegedés járványos lehet.
A lövészárok-betegségek okainak megállapításához mindkét korábban bemutatott szemléletre szükség volt. Azonban míg a lövészárok-láz esetében viszonylag egyszerű lett volna azonosítani a kórokozó organizmust, a vesegyulladásnál úgy tűnt, hogy a baktériumok és a környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A lövészárok-láb viszont nem volt fertőző betegség, így ebben az esetben inkább a környezeti tényezők kerültek túlsúlyba.
Az igazság azonban valahol félúton volt: a betegségeket ugyanis a körülményekre és a baktériumokra egyaránt vissza lehet vezetni. A lövészárok-láz esetében a bakteriális fertőzés megelőzte a környezeti hatásokat, a nephritist pedig felerősítették a lövészárokban tapasztalt nyomorúságos körülmények. A lövészárok-lábat elsősorban környezet okozta betegségnek tartották, amely azonban könnyen elfertőződhet.
Az orvosok így elég hamar rájöttek, hogy a háború okozta körülmények közvetlen ok-okozati kapcsolatban állnak a betegségekkel. A lövészárkokat ugyanis hideg, nedvesség, állandó feszültség, kimerültség, túlzsúfoltság és szegényes ellátás jellemezte. Ezek a körülmények rontották a katonák fizikai kondícióját, amely miatt aztán a bakteriális fertőzéseket is hamarabb elkapták. A lövészárok-betegségeket tehát az emberek körülményeiben bekövetkezett radikális változások (háború) okozták.
A diagnózis után a kezelés már nem volt nehéz: növelni kellett az emberek ellenállóképességét a baktériumokkal szemben, amit az étkezés, a felszerelés és a higiénia javításával el lehetett érni. A közegészségügyi intézkedések betartását és ellenőrzését a katonai fegyelem biztosította.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap