Emlékművet kapnak a sztálini terror áldozatai

Hetven éve, 1937. augusztus 5-én lépett hatályba Nyikolaj Jezsovnak, az NKVD (állambiztonság) vezetőjének az a 00437-es számú rendelete, amelynek alapján megkezdődött nagy terror korszaka. Nyikita Petrov orosz történész-író becslése szerint az 1937 közepétől 1938 novemberéig tartott korszakban 1,5 millió embert hurcoltak el, és közülük 700 ezret lőttek agyon.

A kereszt megérkezik Moszkvába

A nagy tisztogatási hullám egyik helyszínén, az észak-karéliai erdőkben fekvő Szandormohban létesített táborban, ahol több ezer embert hantoltak el tömegsírokban, mintegy ötszázan - köztük az áldozatok hozzátartozói, vallási és világi személyiségek, valamint a település vezetői - vettek részt a vasárnapi megemlékezésen. A Medvezsegorszk közelében lévő faluban 1997-ben tárták fel a sztálini idők tömegsírjait. Ettől fogva egy orosz emberjogvédő szervezet rendezésében évente megtartják a megemlékezés napját.

Szentpéterváron a Szentháromság-templomban is megemlékezési ceremónia kezdődött. Moszkvában hétfőn adóztak egyházi szertartással az áldozatok emlékének. Július 25-én egyébként az Északi-tengeren található szigetek egyikén lévő Szolovki kolostorból, a Gulag bölcsőjéből, vízi úton egy 12,5 méter hosszú, 7,6 méter széles cédrusfából készült keresztet indítottak el vízi úton az orosz főváros közelében lévő butovói lőtérre, ahol a moszkvai patriarchátus adatai szerint 1937 augusztusa és 1938 októbere között 20 ezer 765 személyt végeztek ki.

Eközben Litvániában egy több ezer fős megmozdulás résztvevői határozatban kérték a vilniusi kormányt, hogy kezdjen tárgyalást Oroszországgal kártérítést követelve az ártatlan litvánok kényszermunka-táborokba hurcolása miatt. A megmozdulás résztvevői szerint hasonló tárgyalásokat kell kezdeményezni Kazahsztánnal is, ahova ugyancsak sok litvánt hurcoltak el.

(Múlt-kor/MTI)