Urbanizációról mesél a budapesti HÉV

Az átszervezésektől a modernizációig

1900-ban épült ki a nagyiccei szárnyvonal, amely a rákosszentmihályi huroknál fordult vissza. 1913-ban ebből ágazott ki a Rákosokon, Újpesten és Angyalföldön át a Nyugati pályaudvarig vezető vonal. A ráckevei vonalat 1906-14 közt, az utolsó szakaszát csak 1976-ban villamosították. A hálózat ma 1000 V egyenárammal működik.

A HÉV eleinte szintben keresztezte a vasútvonalakat, majd hidak épültek, így ekkor született meg a "százlábú" híd is a Keleti vágányai fölött. 1951-ben adták át a csepeli gyorsvasutat, 1952-ben a HÉV-vonalak a MÁV irányítása alá kerültek. 1958-ban újra a fővároshoz, az újjászervezett BHÉV-hez helyezték őket. 1963-tól új, háromrészes motorvonatok épültek, a kocsikat a gyorsabb utascsere érdekében több ajtóval kellett ellátni, mint a nagyvasútnál.

A helyérdekű forgalom, a belvárost Csepellel és Ráckevével, Gödöllővel és Szentendrével összekötő vonalak 1968. január 1-jétől kerültek a BKV-hoz. A gödöllői HÉV belső végpontját 1970-ben tették a Keleti pályaudvartól az Örs vezér téri metró végállomáshoz. A hosszú gyalogos átszállási kapcsolat a szűk aluljárón át már építésekor elavult volt, mégis ezt a kevéssé utasbarát megoldást alkalmazták 1973-ban a Közvágóhídnál is, ahová visszahelyezték a ráckevei HÉV - korábban a Boráros térre került - végállomását.

A HÉV együtt fejlődött a várossal, az 1950-es évek iparosításai révén szerepe jelentősen nőtt, ekkor 93 millió utast szállított évente. Két évtized múlva a város környékén kialakuló lakótelepek lakosai mintegy 140 millióan vették igénybe. A 90-es évek utasszámcsökkenésének fő oka a gyors motorizáció volt, a városi vasutak ennek ellenére fontos szerepet töltenek be hazánkban is a belső és a környéki közlekedésben.

A tervek szerint a jövőben Budapest HÉV-vonalait valódi gyorsvasúttá építik ki és a metróhálózatba illesztik, így a szentendrei és ráckevei vonal föld alatti összekötését tervezik. Az elképzelésekkel kapcsolatban azonban jelenleg is folyik a vita a városvezetés és a civil érdekvédők között.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

1. Kis forgalom és alacsony költségszint
2. Az átszervezésektől a modernizációig