2025. tavasz: Szürke eminenciások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hétvégi várkalauz: Kantavár

2007. augusztus 3. 14:00

Pécstől északi irányban, a Mecsekben, egy szárazárokkal körülvett meredek hegycsúcson omladoznak a kirándulók egyik kedvelt célpontját jelentő Kantavár falai.

A sok évszázaddal ezelőtt romba dőlt erősségről nem maradtak fenn korabeli oklevelek, régészeti feltárása sem történt meg, így csak a helyszínen látottak alapján lehet róla képet festeni. A három oldalról megmászhatatlanul meredek csúcsra nyugat felől vezetett a feljárat egy - napjainkra teljesen elpusztult - kaputornyon keresztül, ami egy kőfalakkal határolt falszorosba torkollott. Tovább haladva újabb bejárati kapu állta a támadók útját, amely mögött már a szabálytalan ötszög alakú várudvar helyezkedett el.

A fákkal-bokrokkal erősen benőtt területen kisebb-nagyobb buckák utalnak az egykori lakó és gazdasági épületek összeomlott maradványaira. A meredély szélét határoló kőfalak alig fél-egyméternyi magasságig maradtak meg. A délkeleti oldalon állhatott a gótikus stílusú várkápolna, sokszögű szentélyzáródásának falai még jól kivehetőek. A sziklacsúcs legmagasabb pontján húzták fel a középkori kőművesmesterek a 9 x 9 méter alapterületű öregtornyot, melynek szintén csak alapfalai élték túl a viharos évszázadokat.

A szikla oldalában az 1930-as esztendőben tárták fel azt a hét méter hosszú, meredeken lejtő barlangot, amiről csak további kutatás tudná kideríteni, vajon természetes eredetű vagy a régi várbeliek vésték ki, hogy élelmiszerüket tartsák benne. Kantavár eddig ismert részletei alapján a 13. századi keletkezésű kőváraink közé sorolható be, amelyet egykori tulajdonosa a tatárjárás utáni nagy várépítési korszakban emeltetett. Azt a kérdést, hogy az építtető a közeli pécsi püspök vagy esetleg egy kisebb rangú helyi nemes lehetett-e, a jelenlegi adatok alapján nem lehet megválaszolni.

Mivel a vár történetéből semmi sem maradt ránk, a néphagyomány az alábbi legendát őrzi róla: egy rablólovag zsiványbandájával együtt bújt meg benne, hogy váratlanul lecsapva a környékbeli utakon közlekedőkre, gazdag zsákmánnyal térjen vissza. Az egyik portyáján emberei megöltek egy férfit, akinek a nyakában talált medálon ugyanazon asszony festett képe szerepelt, mint a vezérükén. Ekkor derült ki, hogy az asszony az édesanyjuk - így ők testvérek voltak - de a rablólovagot gyermekkorában haramiák rabolták el, közöttük felnőve pedig a bűn útjára lépett. Fivérének megöletése után a kantavári haramiavezért elhagyta a szerencséje, bandája szétszéledt, vára romba dőlt. Az összehordott tömérdek kincset már azóta sokan próbálták kiásni, de még senki nem járt sikerrel.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

Kantavár a Google Maps térképén

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. tavasz: Szürke eminenciások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár