Felfedik a Fekete-tenger titokzatos városait

Az Anatolia hírügynökségnek adott interjúban Sümer Atasoy régész elmondta, hogy a régészek tavaly már folytattak felszíni kutatásokat a területen, ám a fő ásatásokat idén augusztusban kezdik majd el egy 30 fős, török és osztrák régészekből álló csoporttal.

Tavaly egy vízvezeték, a 2000 főt befogadó, márvány szobrokkal díszített római színházat, a városfalakat egy kikötőt és annak falait azonosították a földfelszín alatt. Emellett egy hatalmas, 18 méter hosszú épület nyomait is megtalálták, amely minden bizonnyal egy hatalmas palota lehetett. A régész reményei szerint azt a feltárás és restaurálás után megnyithatják majd a turisták előtt is.

A munkákat első alkalommal folytatják a Fekete-tenger adott területén, és abból az derül ki, hogy a város igen fontos kereskedelmi központ lehetett a régióban, ahol az ősi civilizációk, így a perzsák, rómaiak, genovaiak és oszmánok váltották egymást. Atasoy szerint a Fekete-tenger partján Kastamonu, Sinop, Samsun, Ordu és Trabzon provinciáiban egytől egyig ősi civilizációk virágzottak, ám azok nyomai mára egytől egyig eltűntek.

A mai települések ezeken a helyeken egytől egyig ókori maradványokra épültek, és csak az ásatások segíthetnek a múlt megismerésében. Érdekes módon az ásatások egyik legfőbb célja a régész szerint az lehet, hogy legalább azok az emlékek legyenek újra láthatók, amelyeket 1887-ben és 1930-ban a francia és a német utazók megörökítettek.