7 végzetes pillanat

Ókori zsidó hétköznapok a virtuális Kumránban

2007. július 2. 13:00

A kutatók háromdimenziós modellel próbálják kideríteni, hogy Kumrán kizárólag az esszénusok kolostora volt-e, vagy más célra is használták az épületet.

Mindenből egy kicsit

Az UCLA (University of California, Los Angeles) két kutatója azt állítja, hogy a holt-tengeri tekercsek felfedezésének helyétől nem messze fekvő rejtélyes régészeti lelőhelyet a zsidók megérkezése előtt akár erődként is használhatták. `A régészeti bizonyítékok alapján Kumránt eredetileg erődnek építették, amit lakói elhagytak. Később a Jeruzsálemből érkező esszénusok - egy korai zsidó vallási közösség - telepítették be, akik magukkal hozták tekercseiket, és itt újakat készítettek` - mondta Robert R. Cargill, az UCLA végzős hallgatója.

Cargill és munkatársa William M. Schniedewind, az UCLA Közel-Keleti Kultúra és Nyelvek tanszékének vezetője elméletét az általuk az épületről készített háromdimenziós számítógépes modell alapján állította fel. "Ha egyszer az összes régészeti adatot három dimenzióban jelenítjük meg, akkor a megoldás a szó szoros értelemben mellbevág" - magyarázza Schniedewind. A kutatók azt remélik, hogy a San Diegói Természettudományi Múzeumban bemutatott Kumrán projekt sok kérdésükre választ adhat majd.

A Kumrán projekt 2008 januárjáig látható a San Diego-i Természettudományi Múzeum holt-tengeri tekercseket bemutató kiállításán, amely a legnagyobb, legátfogóbb és legtovább megtekinthető ilyen jellegű kiállítás, amelyet valaha rendeztek. A múzeumban ugyanis mind a 27 tekercset kiállítják, ebből 10 még soha sem volt látható a közönség számára.

számítógépes modell 15 hónap alatt készült el a MultiGen Creator modellező eszköz segítségével. A modell vázát a Kumránból és más közel-keleti helyszínekről származó növények és földminták fényképei alkotják. Virtuálisan megalkották a Kumránban talált korabeli olajlámpásokat, tintatartókat, edényeket és egyéb tárgyakart. Az égről, a terület nyugati oldalán található sziklákról, a Holt-tengerről és a keleten elnyúló Jordán-fennsíkról készült nagy felbontású képeket Photoshoppal dolgozták össze, hogy élethűen ábrázolják Kumrán környékét. A projekt építészei végül műholdas képekkel helyettesítették a panorámaképeket, így virtuálisan szimulálni lehetett a terület topográfiáját és a domborzatát. A készítők már tervezik a barlangok virtuális modellezését is.

A kutatók eközben nemzedékek óta vitatkoznak arról, hogy Kumrán kizárólag kolostorként szolgált a tudós és békés esszénusok számára, vagy a görög hódítókat legyőző makkabeusok erődje volt (e győzelem emlékét őrzi a Hanuka ünnepe), vagy pedig egy gazdag zsidó család villája volt, amelyet később az esszénusok gyülekezeti helyként használtak.

Cargill és Schneidewind salamoni bölcsességgel azt állítja, hogy egyik elmélet sem állja meg a helyét a többi nélkül. "Úgy éreztük, hogy a régészeti maradványok magukért beszélnek. Ezért úgy döntöttünk, hogy a bizonyítékokat követjük a modellezés során, bárhová is vezet az eredmény. Megpróbáltuk rekonstruálni a tudósok által felállított hipotéziseket, de a legtöbbről kiderült, hogy építészeti szempontból kivetelezhetetlenek. De amikor az elméletek egyes elemeit hozzáadtuk a többihez, elfogadható és megépíthető megoldás bontakozott ki" - magyarázza Schniedewind.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!