Ókori zsidó hétköznapok a virtuális Kumránban
2007. július 2. 13:00
A kutatók háromdimenziós modellel próbálják kideríteni, hogy Kumrán kizárólag az esszénusok kolostora volt-e, vagy más célra is használták az épületet.
Korábban
Mindenből egy kicsit
Az UCLA (University of California, Los Angeles) két kutatója azt állítja, hogy a holt-tengeri tekercsek felfedezésének helyétől nem messze fekvő rejtélyes régészeti lelőhelyet a zsidók megérkezése előtt akár erődként is használhatták. `A régészeti bizonyítékok alapján Kumránt eredetileg erődnek építették, amit lakói elhagytak. Később a Jeruzsálemből érkező esszénusok - egy korai zsidó vallási közösség - telepítették be, akik magukkal hozták tekercseiket, és itt újakat készítettek` - mondta Robert R. Cargill, az UCLA végzős hallgatója.
![]() |
A Kumrán projekt 2008 januárjáig látható a San Diego-i Természettudományi Múzeum holt-tengeri tekercseket bemutató kiállításán, amely a legnagyobb, legátfogóbb és legtovább megtekinthető ilyen jellegű kiállítás, amelyet valaha rendeztek. A múzeumban ugyanis mind a 27 tekercset kiállítják, ebből 10 még soha sem volt látható a közönség számára.
A számítógépes modell 15 hónap alatt készült el a MultiGen Creator modellező eszköz segítségével. A modell vázát a Kumránból és más közel-keleti helyszínekről származó növények és földminták fényképei alkotják. Virtuálisan megalkották a Kumránban talált korabeli olajlámpásokat, tintatartókat, edényeket és egyéb tárgyakart. Az égről, a terület nyugati oldalán található sziklákról, a Holt-tengerről és a keleten elnyúló Jordán-fennsíkról készült nagy felbontású képeket Photoshoppal dolgozták össze, hogy élethűen ábrázolják Kumrán környékét. A projekt építészei végül műholdas képekkel helyettesítették a panorámaképeket, így virtuálisan szimulálni lehetett a terület topográfiáját és a domborzatát. A készítők már tervezik a barlangok virtuális modellezését is.
![]() |
Cargill és Schneidewind salamoni bölcsességgel azt állítja, hogy egyik elmélet sem állja meg a helyét a többi nélkül. "Úgy éreztük, hogy a régészeti maradványok magukért beszélnek. Ezért úgy döntöttünk, hogy a bizonyítékokat követjük a modellezés során, bárhová is vezet az eredmény. Megpróbáltuk rekonstruálni a tudósok által felállított hipotéziseket, de a legtöbbről kiderült, hogy építészeti szempontból kivetelezhetetlenek. De amikor az elméletek egyes elemeit hozzáadtuk a többihez, elfogadható és megépíthető megoldás bontakozott ki" - magyarázza Schniedewind.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


művészet
- A válság ellenére jó évet zárt a műtárgypiac
- Amikor olyan tökéletesre sikerült a függöny ábrázolása, hogy el akarták húzni
- Nagy hatást gyakorolt egy Flandriából érkezett oltárkép a firenzei művészekre
- Elutasította az egyenes vonalakat építészetében a hóbortos Hundertwasser
- Európai szinten is kiemelkedő kiszolgáló létesítményt kaptak a Városliget múzeumai
- Virtuális kiállítás emlékezik meg Jaschik Álmos bábművészetéről
- Még a sétabotjában is italos flakont hordott a modern plakátművészet atyja
- Kárpit aranyáron: mi vette rá Rubenst, hogy falvédőket gyártson?
- Afrika élénk színei erősen hatottak az Algériában katonáskodó Monet festészetére
- Mégsem a híres krími ostrom lehetett az európai pestis forrása tegnap
- Részlegesen helyreállítják Pompeji második világháborúban megsérült épületét tegnap
- Két király és egy tábornok megbuktatásán át vezetett Nasszer útja a hatalomba tegnap
- Tízezernél is több középkori érmére bukkantak egy falu lakói Kínában tegnap
- Az 1849-es ostrom idején bosszúból rommá lőtt Redoute helyén épülhetett meg a Vigadó tegnap
- Ezer évvel korábban kezdhettek palotákat építeni Kínában, mint eddig gondoltuk tegnap
- A kikiáltási ár sokszorosáért kelt el Napóleon „börtönének” utazóládában megtalált kulcsa tegnap
- Szó szerint halálra dolgozta magát a szatíráival elhíresült Molière tegnap