Ókori zsidó hétköznapok a virtuális Kumránban
2007. július 2. 13:00
Korábban
Erőd, villa, közösségi központ
A két kutató azt állítja, hogy a mintegy 1800 négyzetméter alapterületű, kétemeletes építmény négyemeletes tornyával és 300 négyzetméteres udvarával nem olyan a formában lehetett egy vallási közösség otthona, ahogy azt az első ásatásokat vezető Roland de Vaux, francia dominikánus pap gondolta. De Vaux ugyanis úgy vélte, hogy a tekercsekben magukat `yahadnak` nevező eredeti lakók az esszénusok voltak. Elméletének középpontjában a közösségi étkezőcsarnok áll, amelyről a tekercsek részletes leírást adnak. Cargill és Schniedewind szerint azonban a korai ásatások ugyan rengeteg edényt felszínre hoztak, az étkező azonban mégsem volt az eredeti építmény része. `Amikor az étkezőt a modellünkbe helyeztük, rájöttünk, hogy csak később toldották az épülethez. Csak az eredeti építmény déli oldalához illik` - mondja Cargill.
De ha Kumránt eredetileg nem is közösségi élet céljára tervezték, fejlődése során nem csupán erődként használták. Norman Golb, a Chicagói Egyetem professzora 1996-ban írt cikkében amellett érvelt, hogy az építmény mindig is erőd lehetett. Az UCLA kutatói viszont úgy vélik, hogy az építmény eredeti részei, a négyemeletes torony és a két másik oldalon kialakított mély árok valóban erődre utalnak, de a melléképületek elhelyezkedése és a hozzátoldások inkább lelki, elmélkedő életre utalnak.
A kutatók például rekonstruálni tudtak egy hatalmas, a területen végigfolyó vízrendszert, amelyből feltöltötték a 10 rituális fürdőt, amelyet a fazekasok használtak, és amely ellátta vízzel a lakosokat, állatokat és növényeket. Ezen kívül a terület északnyugati oldalán csak egy alacsony fal védte a mezőgazdasági célra használt földeket, ami nem igazán jellemző egy erődre.
A többi tudóshoz hasonlóan Cargill és Schniedewind is úgy véli, hogy a közös tulajdon elvét valló esszénusok minden vagyonukat, így az ott talált tekercsek 70%-át is Kumránba vihették. Úgy gondolják, hogy a tekercsek fennmaradó 30%-ában leírt yahad csoport az esszénusokat takarja, és hogy ők írták a Kumránban összeállított szövegeket, amelyek a Júdeai sivatagban folyó közösségi életet örökítették meg. Az UCLA kutatói szerint az esszénusok a római katonák támadásától tartva pakolták a tekercseiket cserépkorsókba, és rejtették el a Kumrán közelében lévő barlangokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap