Megtalálták az ősi zsidó szekta latrináját

Egészségtelen körülmények, fertőzések és magas halálozási ráta kísérte az esszénusok mindennapjait Kumránban. Az esszénus közösség latrinájának feltárása alapján az antropológus kutatók borzalmas higiénés viszonyokról számoltak be.

Papírból volt elég

Joe Zias izraeli antropológus és az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa, James Tabor a 2000 éves tekercsek egykori lelőhelyéhez közel rábukkantak a szerzetesek közösségi vécéjére. A kutatók a mellékhelyiség vizsgálatának eredményeit roppant meggyőzően, a Helyszínelők módszereit idézve mutatták be a Holt-tengeri tekercsek kutatásának szentelt Revue de Qumran című folyóiratban.

Az illemhely alig fél kilométernyire volt

Korábban a régészek egyöntetűen elfogadták, hogy a Holt-tenger tekercsei a kumráni esszénusok művei lehetnek, ám az elmúlt években előkerülő régészeti bizonyítékok fényében most már mást is el tudnának képzelni. A legújabb elmélet szerint az esszénusoknak semmi köze sem volt a tekercsekhez, leszámítva, hogy a Jeruzsálemből származó iratokhoz a kolostorban gyártották a tárolóedényeket.

A kutatók a Bibliában és a kumráni tekercsekben talált szövegrészletek alapján jöttek rá, hogy az ókori előírások szerint a latrinát olyan messze kell tenni a lakhelytől, hogy ne is láthassák azt, azaz legalább 400 méterre kell kijelölni. Josephus Flavius első századi történész azt is megörökítette, hogy ha egy esszénusnak dolga akadt, akkor kiment Jeruzsálemből, majd egy gödörbe elásta melléktermékét. Az esszénus közösség Flavius érdeklődését már eleve a szélsőséges magatartás miatt keltette fel, így a történetíró például azt is megörökítette, hogy az esszénusok sabbatkor nem mentek vécére. A kutatók szerint azért, mert az illemhely messzebb volt, mint a Tóra szerint ilyenkor megtehető távolság.

A szenzációs eredményként tálalt eredményekről a Múlt-kor számára Grüll Tibor történész elmondta "a régészethez nagyon sok pénz kell, pénz pedig ma ott van, ahol a média van; a média pedig ott van, ahol szenzáció van. Ezért manapság már alig szponzorálnak "átlagos" ásatásokat, a régészeknek mindenképpen médiaszenzációt kell produkálniuk, ha nem akarják elveszíteni pénzügyi támogatóikat". A szentföldi ásatások különleges körülményeiről és a valótlan elméletekről további részleteket itt olvashat.

A kutatók a szövegrészletek alapján kezdtek el keresgélni, majd a kumráni kolostor épületétől 500 méterre északnyugatra találtak egy sötétre színeződött területet. Egy francia kutató itteni földminták alapján készített elemzése megállapította, a földben paraziták nyomai találhatók. Mivel a Holt-tenger vidékén a klíma nem kedvez a melléktermékben maradt élősködőknek, a kutatók végül arra jutottak, hogy a fekáliát gondosan elásták. A koncentráció pedig a helyszín hosszú ideig tartó használatára utalt.

A halálozási ráta túl magas volt

A kutatók szerint nagyjából 100 éven át naponta 20-40 ember járt ki dolgát végezni a sivatagba a rituálisan körülírt helyre. A terület ettől hamar elfertőződött, elég volt, ha valakinek egy kis seb volt a lábán, s rögtön vérmérgezést kaphatott, vagy magával hurcolta a baktériumokat. Ezen a kutatók szerint egy rituális fürdő könnyen segített volna, azonban az a kor higiénés viszonyai mellett valószínűleg csak rontott a helyzeten.

A fürdő nem igazán frissítette őket

A fürdő vize ugyanis hónapokig állt a kolostor medencéjében, és azt csak a téli esők frissítették fel, így az esszénusok a parazitákat minden bizonnyal visszavitték a fürdőbe, ahol azok a meleg vízben elszaporodva még több fertőzést, bélproblémákat és hasmenést okozhattak. Ha pedig mindez nem lenne elég, a kutatók szerint a szekta tagjai a betegségeket spirituális tisztátalanságnak hitték, ezért egyre többször merítkeztek meg a fürdőben, amitől még betegebbek lettek.

A kutatók szerint ez a szokás lehet a magyarázata a kumráni magas halálozási rátának is. A kolostor temetőjében eltemetettek csupán 6 százaléka volt 40 év feletti (ez az arány a korabeli Jerikóban 49 százalék volt), így minden bizonnyal borzalmas higiénés viszonyok uralkodhattak a kolostorban.

Az esszénus-elmélet egyik legfőbb ellenzője, Norman Golb az MSNBC-nek adott interjúban megdöbbentőnek tartotta, hogy a kutatók egy latrina alapján ilyen messzemenő következtetéseket vontak le. A latrina szerinte mindössze csak annyit bizonyít, hogy emberek laktak a térségben. Golb szerint a kutatók csupán egy látványos bemutatóba gyúrták össze a több évtizedes kutatás szerteágazó eredményeit, és sajnálatosnak tartja, hogy általában csak ilyen és hasonló médiaszenzáció juthat el a nagyközönséghez.