Megtalálták az ősi zsidó szekta latrináját
2006. november 15. 12:30
Egészségtelen körülmények, fertőzések és magas halálozási ráta kísérte az esszénusok mindennapjait Kumránban. Az esszénus közösség latrinájának feltárása alapján az antropológus kutatók borzalmas higiénés viszonyokról számoltak be.
Papírból volt elég
Joe Zias izraeli antropológus és az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa, James Tabor a 2000 éves tekercsek egykori lelőhelyéhez közel rábukkantak a szerzetesek közösségi vécéjére. A kutatók a mellékhelyiség vizsgálatának eredményeit roppant meggyőzően, a Helyszínelők módszereit idézve mutatták be a Holt-tengeri tekercsek kutatásának szentelt Revue de Qumran című folyóiratban.
![]() |
Az illemhely alig fél kilométernyire volt |
A kutatók a Bibliában és a kumráni tekercsekben talált szövegrészletek alapján jöttek rá, hogy az ókori előírások szerint a latrinát olyan messze kell tenni a lakhelytől, hogy ne is láthassák azt, azaz legalább 400 méterre kell kijelölni. Josephus Flavius első századi történész azt is megörökítette, hogy ha egy esszénusnak dolga akadt, akkor kiment Jeruzsálemből, majd egy gödörbe elásta melléktermékét. Az esszénus közösség Flavius érdeklődését már eleve a szélsőséges magatartás miatt keltette fel, így a történetíró például azt is megörökítette, hogy az esszénusok sabbatkor nem mentek vécére. A kutatók szerint azért, mert az illemhely messzebb volt, mint a Tóra szerint ilyenkor megtehető távolság.
A szenzációs eredményként tálalt eredményekről a Múlt-kor számára Grüll Tibor történész elmondta "a régészethez nagyon sok pénz kell, pénz pedig ma ott van, ahol a média van; a média pedig ott van, ahol szenzáció van. Ezért manapság már alig szponzorálnak "átlagos" ásatásokat, a régészeknek mindenképpen médiaszenzációt kell produkálniuk, ha nem akarják elveszíteni pénzügyi támogatóikat". A szentföldi ásatások különleges körülményeiről és a valótlan elméletekről további részleteket itt olvashat. |
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben tegnap
- Több mint fél évszázada eltűnt festmény került elő egy New York-i lakásból tegnap
- Kezdetben nem látott benne fantáziát a gyártó, mégis meghódította a világot a Monopoly tegnap
- A trianoni béke tárgyi lenyomatát őrző gyűjteményt tett közzé a Néprajzi Múzeum tegnap
- Csaknem 16 millió forintot fizetett egy Beatles-rajongó az Abbey Road utcanévtáblájáért tegnap
- Ókeresztény katakombákat hoznak helyre és nyitnak meg Rómában tegnap
- Különleges tehetsége ellenére hátráltatta a sztálini rendszer az „orosz Szapphót” tegnap
- „Angol fajelmélet” terjesztésével vádolta meg Sztálin Churchillt fultoni beszéde után tegnap