Megtalálták az ősi zsidó szekta latrináját

Papírból volt elég

Joe Zias izraeli antropológus és az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa, James Tabor a 2000 éves tekercsek egykori lelőhelyéhez közel rábukkantak a szerzetesek közösségi vécéjére. A kutatók a mellékhelyiség vizsgálatának eredményeit roppant meggyőzően, a Helyszínelők módszereit idézve mutatták be a Holt-tengeri tekercsek kutatásának szentelt Revue de Qumran című folyóiratban.

Az illemhely alig fél kilométernyire volt

Korábban a régészek egyöntetűen elfogadták, hogy a Holt-tenger tekercsei a kumráni esszénusok művei lehetnek, ám az elmúlt években előkerülő régészeti bizonyítékok fényében most már mást is el tudnának képzelni. A legújabb elmélet szerint az esszénusoknak semmi köze sem volt a tekercsekhez, leszámítva, hogy a Jeruzsálemből származó iratokhoz a kolostorban gyártották a tárolóedényeket.

A kutatók a Bibliában és a kumráni tekercsekben talált szövegrészletek alapján jöttek rá, hogy az ókori előírások szerint a latrinát olyan messze kell tenni a lakhelytől, hogy ne is láthassák azt, azaz legalább 400 méterre kell kijelölni. Josephus Flavius első századi történész azt is megörökítette, hogy ha egy esszénusnak dolga akadt, akkor kiment Jeruzsálemből, majd egy gödörbe elásta melléktermékét. Az esszénus közösség Flavius érdeklődését már eleve a szélsőséges magatartás miatt keltette fel, így a történetíró például azt is megörökítette, hogy az esszénusok sabbatkor nem mentek vécére. A kutatók szerint azért, mert az illemhely messzebb volt, mint a Tóra szerint ilyenkor megtehető távolság.

A szenzációs eredményként tálalt eredményekről a Múlt-kor számára Grüll Tibor történész elmondta "a régészethez nagyon sok pénz kell, pénz pedig ma ott van, ahol a média van; a média pedig ott van, ahol szenzáció van. Ezért manapság már alig szponzorálnak "átlagos" ásatásokat, a régészeknek mindenképpen médiaszenzációt kell produkálniuk, ha nem akarják elveszíteni pénzügyi támogatóikat". A szentföldi ásatások különleges körülményeiről és a valótlan elméletekről további részleteket itt olvashat.

A kutatók a szövegrészletek alapján kezdtek el keresgélni, majd a kumráni kolostor épületétől 500 méterre északnyugatra találtak egy sötétre színeződött területet. Egy francia kutató itteni földminták alapján készített elemzése megállapította, a földben paraziták nyomai találhatók. Mivel a Holt-tenger vidékén a klíma nem kedvez a melléktermékben maradt élősködőknek, a kutatók végül arra jutottak, hogy a fekáliát gondosan elásták. A koncentráció pedig a helyszín hosszú ideig tartó használatára utalt.

1. Papírból volt elég
2. A halálozási ráta túl magas volt