7 végzetes pillanat

Megújult szertartásrenddel koronázták meg Ferenc Józsefet

2007. június 7. 15:00

Száznegyven éve, 1867. június 8-án koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét a budai Mátyás templomban.

Világostól a Pragmatica Sanctióig

I. Ferenc Józsefnek hosszú utat kellett megtennie Szent István koronájáig. Az 1830-ban született uralkodó mindössze 18 évesen, 1848. december 2-án került a birodalom trónjára, miután nagybátyja, V. Ferdinánd lemondott (pontosabban lemondatták) a trónról. Az ifjú uralkodó mögött bástyaként állt édesanyja, a vasakaratú Zsófia főhercegnő, és a politika mestere, Metternich kancellár.

Ők ketten állítólag már évekkel korábban eldöntötték, hogy Ferenc József nagykorúsága pillanatában átveszi a Habsburg-birodalom vezetését. A részleteiben is alaposan kidolgozott tervbe azonban változást hoztak az 1848-as magyarországi események, így a trónra lépésre augusztus helyett csak decemberben, Olmütz-ben került sor.

Az uralkodói hivatásában egy percig sem kételkedő császár neoabszolutista kormányzást folytatott, Magyarországnak a Bach-rendszer kilenc éve alatt gyökeres változásokat kellett elszenvednie. A jogeljátszási elmélet fennen hirdette, hogy Magyarország a nyílt lázadás és a forradalom miatt elvesztette alkotmányos, politikai és történelmi jogait. Megszűntek a vármegyei önkormányzatok, hivatalos nyelvvé a németet tették meg, az osztrák polgári- és büntetőkönyv lépett hatályba, a közéletet pedig a bürokratikus apparátus Bach-huszárjai uralták (a titkos rendőrség és a csendőrség segítségével).

A rendkívül népszerűtlen Habsburg-család tagjai közül egyedül az először 1857-ben Magyarországra látogató Erzsébet császárnét övezte szimpátia. A legenda szerint a szépséges Sisi magyarok iránt érzett szeretete, Andrássy Gyulával ápolt barátsága nagymértékben hozzájárult a két ország viszonyának rendezéséhez. A kiegyezés felé vezető hosszú út újabb mérföldköve volt az olasz, majd a német egység létrejötte. A Ferenc József által vezetett birodalom a Solferinónál az olasz-francia, majd a Königgrätz-nél a porosz seregektől elszenvedett vereséget követően tovább gyengült, nagyhatalmi státusának fenntartásához feltétlenül szüksége volt Magyarországra.

A hosszas politikai tárgyalások végül az 1867. évi XII. törvényben, a kiegyezésben öltöttek testet. A törvény kimondta, hogy a két államot az uralkodó személye és a Pragmatica Sanctio köti össze, valamint hogy a kiegyezés után a két állam között reálunió jön létre.
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!