Életre keltik a közel-kelet leghíresebb hadiútját
2007. június 1. 13:00
Korábban
Pálmafák városa a Nílus-delta keleti kapujában
Az észak-sínai kormányzóság fővárosát a történészek gyakran nevezik a Nílus-delta felé vezető út keleti kapujának. Mozgalmas történelme számos katonai összecsapásról tanúskodik a fáraók korától egészen az 1970-es évekig. A város kereskedelmi és katonai jelentősége miatt Al-Arishból indult ki a híres Hórusz-hadiút, amely az ókori egyiptomi időktől egészen az ottomán korszakig fontos szerepet játszott. A vidék természeti kincsei szintén sok külföldit vonzottak ide a korai és az újabb korokban egyaránt.
A babiloniak nem tudták elfoglalni Egyiptomot, de a perzsák, miután megalapították birodalmukat, és meghódították Szíriát és Irakot, II. Kambüszész vezetésével legyőzték az egyiptomiakat. A harcok ekkor Al-Arish környékén folytak. I.e. 332-ben Nagy Sándor sikeres hadjáratot folytatott a perzsák ellen, majd Tel-Al-Farama (akkoriban Peluszion) felől Egyiptom földjére lépett, és elérte Kairót és Alexandriát. A Ptolemaiosz-korban Al-Arish a birodalom előretolt bástyája volt.
Békeidőben a város fontos kereskedelmi központ volt, a görög-római időkben pedig Alexandria után a második legforgalmasabb kikötővel rendelkezett. A Földközi-tenger keleti térségéből érkező hajók, valamint a Szíriából és Palesztinából jövő karavánok bort, olajat és mézet szállítottak a városba, ahonnan az árukat a Níluson és szárazföldi utakon vitték tovább Egyiptomba, ill. a Vörös-tengerhez.
1799 februárjában Napóleon francia csapatai foglalták el a várost. 1956-ban izraeli fennhatóság alá került, 1967-ben pedig a hatnapos háború során Izrael teljesen elfoglalta a Sínai-félszigetet, majd biztonsági okokra hivatkozva lerombolták az Al-Arishból a Szuezi-csatornához vezető vasútvonalat. 1979-ben az Izraellel kötött békeszerződés után a város visszakerült Egyiptomhoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.