A Monarchia milliárdosa alapította a magyar egyiptológiát

Vörös Győző szerint a könyv célja, hogy bemutassa a magyar egyiptológusok négy nemzedékét, kilenc régészeti misszióját, s 12 egyiptomi templomfeltárást, mivel "a sors úgy hozta, hogy a kutatások elsősorban műemlékekhez, azokon belül is a templomépítészet ókori emlékeihez kötődtek". Mint hangsúlyozta, nagyon kevés ország büszkélkedhet olyan műhellyel az ókori keletkutatás terén, s olyan, több nemzedék által felhalmozott tudással, mint Magyarország.

Back Fülöp, a párizsi székhelyű Orosdi-Back Világkereskedelmi Vállalat társtulajdonosa, "mai fogalmak szerint multimilliárdos", 1907-ben határozta el, hogy saját költségén ásatásokba kezd, s a leletekkel megajándékozza "szeretett szülővárosát, Budapestet". "Az ásatások igen sikeresnek bizonyultak. Nemcsak óbirodalmi sírokat tártak fel, de egy templomot is felfedeztek, I. Ptolemaiosz Szótér fáraó templomát, csodálatosan szép hieroglifikus feliratokkal és domborművekkel" - mondta Vörös Győző, hozzátéve, hogy a fehér mészkőből faragott templomfal kövei ma a Szépművészeti Múzeum büszkeségei.

A sikerek fényében Back Fülöp újabb koncessziós területet kapott, ahol egy, az i.e. III.-II. századi érintetlen ptolemaida-temetőre, 72 festett fakoporsóra, köztük aranyozott antropoid szarkofágra és óriási mennyiségű leletre bukkantak. A korabeli szokások szerint a régészek elkérhették a leletek felét - Back Fülöp része 70 ládát töltött meg, amelyeket Budapest, Bécs és Krakkó múzeumainak ajánlotta fel. Ferenc József császár 1909-ben magyar nemességet és "surányi" előnevet adományozott Back Fülöpnek, címerpajzsában az egyiptomi templom-hieroglifával, utalva arra, hogy egy új templomot fedezett fel.

A szerző ismertetésében Vörös kitért gróf Almásy Lászlóra, aki 1926-ban kezdte az ásatásokat a Líbiai-sivatagban, ahol a predinasztikus, azaz a fáraók korát megelőző korszakot kutatta, s 1200 ládányi leletet szállított a Kairói Régészeti Múzeumba. Az egyiptológus beszélt Mahler Edéről, akit a modern ókori keleti kronológiakutatás alapítójának nevezett. "Izraelben, ahol a vallási ünnepek megállapítása miatt rendkívül fontosak az ókori keleti kronológiaszámítások, az ő munkáira alapozzák a dátumok kitűzését" - mondta.

A szerző beszélt Fehérvári Gézáról, a Londoni Egyetem nyugalmazott professzoráról, Magyarország egykori kuvaiti nagykövetéről is, aki "bebizonyította, hogy középkori kézirat alapján is lehet ásatásokat folytatni", és a szakma egyik legismertebb tagjáról, Kákosy Lászlóról, aki Thébában, a Nemesek temetőjében végzett feltárásokat.

(Múlt-kor/MTI)