Lesújtó elemzés a Habsburg Monarchiáról
2007. május 8. 14:00
A. J. P. Taylor angol történész viszonylag sokat foglalkozott a német és magyar történelemmel, azoknak szorosabban vett diplomáciatörténetén túl is.
Korábban
A szerző igyekszik a bel- és külpolitika analóg vizsgálatával alátámasztani megállapításait. A szöveg maga érthető, olvasmányos (Taylor gyakorlott újságíróként is működött), de meglehetősen általános. A könyvet nem kíséri jegyzetapparátus (leszámítva egy-két a szerző által betoldott magyarázónak szánt jegyzetet), így a kijelentések gyakorlatilag visszakövethetetlenek. A kötet végén található egy rövidebb bibliográfia, ám ez mennyisége mellett minőségileg is kétséges: a felsorolt tételek többsége német, osztrák és angol szakirodalom. Ami különösen szembetűnő és fájó, hogy Taylor egy magyar munkát sem hasznosított Szekfű Gyula A magyar állam életrajza című tanulmányának angol fordításán kívül. Mindez nagyban magyarázhatja az események interpretálásának egyoldalúságát.
Taylor ugyanis különösen markáns véleményt fogalmaz meg a kiegyezés megkötése és a magyar "nemzet" szerepével kapcsolatosan, és az utóbbinak 1867 utáni politikájával egy külön fejezetben is foglalkozik. A szerző "alaptétele" a nemzetek feletti dinasztikus állam és a nemzeti elv közötti antagonizmus feloldhatatlansága. Az osztrák, s különösen a magyar nemzetet elnyomóként ábrázolja, utóbbi nemességét - véleménye szerint - végig kiváltságainak őrzése vezette politikájában a 19. század folyamán, s ezért inkább kompromisszumot kötött a dinasztiával, semmint a "tömegek nacionalizmusának" (azaz a nemzetiségeknek) engedett volna. A kiegyezést és magát a dualizmust is egy ebbe a sorba illeszkedő politikai félmegoldásnak tartja, amelynek fő ütőere a magyar nacionalizmus volt.
Taylor határozott állásfoglalása végighúzódik a mű egészén, és a nézőpontok ütköztetése elmarad. A kötet egy "idegen" szerző elmélkedése a Monarchiáról, historiográfiai érdekesség, s ennyiben figyelmet érdemlő, de a Habsburg Birodalom történetének elmélyültebb, pontosabb vizsgálatára önmagában nem alkalmas. A munka ugyanis azt a benyomást kelti, mintha a koncepció dominálna és vezetné a témát a források és a tárgyilagosság helyett. A témafelvetés tág jellege pedig már önmagában is megkérdőjelezi, hogy mennyire adottak a keretek egy mélyebb elmélyülés lehetőségére.
A. J. P. Taylor: A Habsburg Monarchia 1809-1918. Ford.: Nagy György. Scolar Kiadó, Bp., 2003. 350 o. Ára: 2200 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
- Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap