7 végzetes pillanat

Robbanással ért véget a léghajózás aranykora

2007. május 8. 15:00

Hetven éve, 1937. május 6-án robbant fel New York mellett a Hindenburg léghajó, ez volt a modern kori történelem egyik legismertebb balesete.

Propagandacélokat is teljesítettek

Az első levegőnél könnyebb hidrogéngázzal töltött, merev testű, motorral hajtott, kormányozható járművet a magyar Schwarz Dávid terveinek felhasználásával a német Ferdinand Zeppelin építette. A léghajókat eredetileg katonai célokra szánták, polgári alkalmazásukat a Zeppelin művét folytató Hugo Eckener kapitány pártolta. A cél érdekében 1929-ben a Graf Zeppelin léghajóval körberepülte a Földet, a feladatot 21 nap alatt teljesítette. A Graf Zeppelin később látványos utat tett az északi sarkvidékre, majd rendszeresen közlekedett Dél-Amerikába.



A transzatlanti vonalon helyét 1936-tól az LZ 129 és LZ 130 jelzésű léghajók, az ember által valaha épített legnagyobb repülő szerkezetek vették át. Magasságuk 45, hosszuk 245 méter volt - több mint három Boeing 747 gép és csak 24 méterrel rövidebb, mint a Titanic. A tiszta dúralumínium szerkezet 16 celláját a robbanásveszélyes hidrogén helyett 200 ezer köbméter héliummal töltötték volna fel, mivel azonban az amerikaiak nem adtak el ebből a gázból a fegyverkező náci Németországnak, maradt a hidrogén.

A Hindenburgok 65 alkalommal tették meg az utat a New Jersey állambeli Lakehurst és Frankfurt között, az 50 utasnak a 400 dolláros jegyért luxuskiszolgálásban volt része. A hajótörzsben bár, étterem, sétafedélzet, hálószoba is helyet kapott (egy ideig zongora is volt a zeneteremben, de a túlsúly miatt eltávolították), az étkeket mesterszakács készítette - kisebb kényelmetlenségnek csak az számított, hogy a dohányzóhelyiséget senki sem hagyhatta el égő szivarral vagy cigarettával. A náci vezetés persze propaganda-célokra is felhasználta a léghajókat: hatalmas horogkereszt virított rajtuk, s a berlini olimpia nyitóünnepélyén épp Hitler érkezése előtt haladtak el a stadion felett.

A Hindenburg 1937. május 3-án indult utolsó útjára Frankfurtból 36 utassal és 61 fős személyzettel, s eseménytelen repülés után érkezett meg május 6-án Amerikába. A jegyek már a visszaútra is elkeltek, az előkelőségek VI. György brit király koronázására igyekeztek volna Londonba. A rossz időjárás miatt a leszállást elhalasztották, addig a kapitány New York és Boston fölé vitte utasait légi városnézésre.
2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!