2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hírszerzési kudarc vezetett a falklandi háborúhoz

2007. április 4. 12:30

Hírszerzési fiaskó

Londoni elemzők mindazonáltal sokszor felvetik, hogy az akkor 1200 lakosú szigetcsoport visszavívásáért arányos ár volt-e több mint ezer katona feláldozása. A falklandiak azonban - akik ma már háromezren vannak - kérlelhetetlenül ragaszkodnak a brit anyaországhoz. Mi sem jellemzi ezt a ragaszkodást jobban, mint az, hogy amikor a Galtieri-rezsim bukása utáni polgári argentin kormány fejenként 1 millió dollárt kínált a szigetlakóknak brit állampolgárságuk feladásáért, senki még csak megfontolni sem volt hajlandó a javaslatot.

Emlékmű a szigeten

Ez nem csoda: a helyi lakosság a jelenlegi rendszerben sok tekintetben számottevően jobban él még a nagy-britanniai átlagnál is. Az egy főre jutó GDP-érték 28 ezer font (55 ezer dollár), harmadával több az anyaországinál, sőt magasabb az amerikainál is, a munkanélküliség ismeretlen fogalom, az egészségügyi ellátás és az oktatás ingyenes, egy tanárra tíz diák jut, a jövedelemadó legfelső kulcsa 25 százalék, egy liter dízelüzemanyag pedig 40 pennybe kerül, ami kevesebb mint a fele a brit átlagnak.

Nyomós érv Londonban a Falkland-szigetek megtartása mellett az is, hogy a 90-es évek végén elvégzett geológiai vizsgálatok komoly mennyiségű, potenciálisan kitermelhető nyersolajkincset mutattak ki a szigetcsoport északi részének tengeri talapzatában. Igaz, hogy ebből eddig egy csepp sem jött fel kereskedelmi hasznosításra, ugyanakkor a felduzzasztott brit helyőrség fenntartása évi 100 millió fontjába kerül a londoni kincstárnak.

A negyedszázados évfordulóra emlékeztek

Azóta is rendre felmerül, hogy a brit hírszerzés miért nem vette észre időben a készülő argentin inváziót. Ezt a kudarcot több elemző az Izraelt teljesen készületlenül érő 1973-as arab támadáshoz hasonlítja, de újabban előkerült az iraki analógia is. Lord Carrington, aki a falklandi háború előtt a brit külügyminiszter volt, és - a válságért magára vállalva a felelősséget - lemondott, most azt mondja: az invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen az iraki háborúhoz vezetett.

A veterán politikus az évforduló előestéjén a The Daily Telegraph című londoni konzervatív lapnak felfedte: annak idején egyértelműen olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek szerint a Galtieri-rezsim nem készül katonai akcióra. Lord Carrington ebből azt a következtetést vonja le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni politikai döntéseket, márpedig "(Tony) Blair (brit kormányfő) éppen ezt a hibát követte el az Irakról rendelkezésre álló hírszerzési adatokkal".

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Kertész Róbert, London)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár