A britek kényszeríthették ki a falklandi háborút

Argetína egykori vezetőjének özvegye és gyerekei azt állítják, hogy a háborút a britek tervezték meg, hogy azzal elkerüljék azokat a kényelmetlen tárgyalásokat, amelyek sziget feletti uralmuk elvesztéséhez vezettek volna. A Daily Telegraphnak Buenos Airesben Leopoldo Galtieri fia, Carlos adott interjút, aki abban keményen kifakadt Anglia ellen: `Meg vagyok győződve arról, hogy Anglia akarta a konfliktust. Rájöttek, hogy tárgyalniuk kellett volna (méghozzá az ENSZ égisze alatt). Mit tettek hát? Úgy csináltak, mintha Argentína lenne az agresszor`.

Galtieri bejelenti a Falkland-szigetek elfoglalását, 1982. április 2.

A Falkland-szigeteket Nagy-Britannia 1833-ban vette birtokba, és azok mindvégig roppant fontossággal bírtak számára, hiszen a szigetország ezek birtoklásából vezette le az Antarktisz egy részére formált területi igényét. Egy ENSZ határozat ezért már 1965-ben kimondta, hogy a Falkland-szigetek miatti helyzetet a briteknek és az argentinoknak tárgyalásos úton kell rendezniük. 1982. április 2-án azonban Argentína egy munkáscsoport útlevélproblémája miatt eszkalálódó konfliktus hatására csapatokat küldött Port Stanley elfoglalására, akik lefegyverezték a szigeten állomásozó 79 tengerészgyalogost. Pár héttel később Margaret Thatcher miniszterelnök gyorsreagálású csapatok bevetésével foglalta vissza a szigeteket, amire azonban június 14-én Argentína megadta magát.

255 brit és 655 argentin katona halt meg

A történészek szerint Galtieri a háborúval országa belpolitikai problémáiról szerette volna elterelni a figyelmet, ám annak sikertelensége után a junta sem húzta sokáig, és 1983-ban lemondatták. A piszkos háborúban és a különböző emberi jogi visszaélésekben játszott szerepe miatt börtönbüntetésre ítélték, ami alól elnöki kegyelemmel szabadult, majd haláláig házi őrizetben élt.

Lemondása óta ez az első alkalom, hogy családja nyilatkozott, akik ezzel egy tisztább képet szeretnének festeni az akkori eseményekről. "A történelmet a győztesek írják, az igazságot azonban a vesztesek tudják" - mondta el az újságíróknak Galtieri felesége. A széles köztudatba átment történeten - miszerint "a gonosz, részeges diktátor háborút indít, hogy elégedetlen nemzete figyelmét elterelje" -  szeretnének változtatni.

Szerintük a britek félelmetesen túlreagáltak egy helyzetet, és nem adtak más lehetőséget Galtierinek, mint hogy lerohanja a szigetet. A tábornok hazafiként vívta meg a gyarmati rendszer utolsó nagy háborúját, amelyből igazándiból az derült ki: a britek még mindig úgy gondolkodnak, mint birodalmuk csúcspontján. A riporter kérdésére cáfolták azt az elképzelést, hogy a tábornok mindezt hatalomban maradására használta volna fel. A család szerint ugyanis Galtieri úgy tervezte, hogy két éven belül visszaadja a hatalmat egy demokratikusan megválasztott kormányzatnak. "Sosem akart elnök lenni. Nem volt politikus, katona volt. De elfogadta az állást, mert azt érezte, hogy az a kötelessége".

A konfliktusról a következő hetekben valószínűleg többször hírt adunk, tekintve hogy a 25 éves évfordulón sem a brit sem az argentin fél nem látogatja egymás megemlékezéseit.