Félrevezető forrás lehet a Wikipédia

2007. március 27. 12:30

A bárki által szerkeszthető szócikkekből álló Wikipédia internetes enciklopédia tudományos használhatósága, szakmai színvonala már nem először okoz felzúdulást.

Korábban

A nyugati nézőpontot nehezményezik a kanadai egyetemisták

Meglepetést okozott a tajvani törikönyv

A lebutított töritanítástól tartanak a történészek

Tiltakoznak az izraeli tankönyvreform ellen

Amikor az amerikai Middlebury Főiskolán Neil Waters japán történelemmel foglalkozó csoportjának mintegy fele azt állította a vizsgán, hogy a jezsuiták támogatták a 17. századi Simabara lázadást Japánban, a professzor már sejtette, hogy a forráshasználat ügyében valami nagyon nincs rendjén. A jezsuiták ugyanis egyáltalán nem voltak abban a helyzetben, hogy támogatni tudjanak egy felkelést, mivel többségük rejtőzködni kényszerült. Hamarosan fény derült a probléma okára: a jelentéktelen, egyúttal pontatlan információ a Wikipédiából származott, amire a hallgatók felkészülésük során bukkantak.

Dr. Waters és történelem tanszék több professzora is észrevette, hogy a diákok dolgozataikban gyakran adják meg forrásként a Wikipédiát. Amikor magyarázatot kértek tőlük, azt válaszolták, hogy a középiskolában ez bevett gyakorlat volt. A japán történelem vizsgánál azonban betelt a pohár: Dr. Waters és a történelem tanszék figyelmeztette hallgatóit, hogy dolgozataik és vizsgáik során többé nem idézhetnek a Wikipédiából, és nem használhatják forrásként.

A tanszék tehát saját hatáskörében elutasította a Wikipedia forrásként való idézését, a szabad enciklopédia használatát azonban nem korlátozták. Don Wyatt tanszékvezető szerint ez nem is lenne praktikus, mert a Wikipedia túlságosan könnyen elérhető ahhoz, hogy a hallgatók ne használják. Az intézkedéssel azonban Middlebury belecsöppent egy vita közepébe, amelyben újságírók, jogászok és egyetemi tanárok azon feszülnek egymásnak, mire jók a Wikipedia önkéntesek által írt cikkei, ha gyakran téves információkat és néha még szándékos hazugságokat is tartalmaznak. A Wikipedia szerkesztői valóban több szócikket is visszavontak, mivel tartalmukat kártékonynak ítélték.

A Middlebury Főiskola eljárását azonban hamarosan szájára vette a diáksajtó, s több egyetem diákújságja, például Middlebury Campus című, hetente megjelenő újság is "cenzúra" bevezetésével vádolta a történelem tanszéket. A többség persze nem tartja szükségesnek, hogy mozgalmat indítsanak az eljárás ellen.

Az alapító Jimmy Wales

"A döntést nem tartom rossznak" - mondja Jimmy Wales, a Wikipedia egyik alapítója, és az alapítvány elnöke. "Lényegében ugyanazt ajánlják, amit mi is akartunk - a diákok ne idézzenek enciklopédiákból. Remélem az Encyclopaedia Britannicából sem idéznek. Ha megtiltották volna a Wikipedia olvasását, akkor jót nevetnék. Hiszen ezzel az erővel azt is mondhatták volna, hogy ne hallgassunk rock and rollt."

A Wikipedia angol nyelvű oldalát decemberben az Egyesült Államokban mintegy 38 millióan látogatták, és internetezés közben aligha lehetne kikerülni, mivel a Google sok esetben első helyen a Wikipédiát adja meg találatként.

Néhány főiskolán szerencsére a tanárok kreatív erőforrást látnak a Wikipédiában, s olyan témák kidolgozását adják feladatul diákjaiknak, amelyek később szabad felhasználású szócikként jelenhetnek meg. A netes lexikon listát vezet ezekről az iskolákról és egyetemekről: eszerint tavasszal a Kelet-Angliai Egyetem és az ohiói Oberlin College hallgatói a Közel-Keletről és az ókori Rómáról fognak cikkeket készíteni a Wikipédia számára.

Ami a jezsuitákat illeti, már nem szerepelnek a Simabara-lázadásról írt szócikkben.