Hollósy Simon
2007. február 2. 18:00
Korábban
Örmény kereskedő családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly helyett a Hollósy nevet. Tanulmányait Székely Bertalannál kezdte a budapesti Mintarajziskolában, majd a müncheni akadémián tanult. Itt festette 1885-ben Tengerihántás című képét, amely külföldön és itthon nagy sikert aratott (jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható).
Csakhamar szembefordult az akadémiai oktatással, s 1886-ban magániskolát nyitott, maga köré gyűjtve az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat. Személyisége erejével, s hogy felhívta a figyelmet a Münchenben kiállított francia képek (Gustave Courbet) újszerű értékeire, utat nyitott a modern törekvéseknek. Ez idő tájt készült képei a francia festészet új törekvéseihez igazodva, végleg eltávolodtak az akadémikus stílustól.
Hollósy 1896 nyarán tanítvány-barátai, Réti István és Thorma János biztatására kísérletképpen Nagybányára vitte iskoláját. Rövidesen itt is telepedett le, s iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődésének útját. 1901-ben kivált a nagybányaiak közösségéből, a teleket továbbra is Münchenben magániskolájában töltötte, nyaranta pedig diákjaival Fonyódon, Vajdahunyadon, majd Técsőn dolgozott. Hollósy Simon 1918. május 8-án halt meg Técsőn. Kiállításon kevés műve szerepelt, jelentősebb anyagot mindössze egyszer mutatott be, 1910-ben a Könyves Kálmán Szalonban. Nem volt termékeny művész, a hangulatokat kereste, alkotó tevékenysége a tanításban merült ki.
Festészetében élesen elkülönült a Nagybánya előtti és utáni szakasz. Korai képei az 1870-es évek magyar kultúrájának népies hagyományait és a müncheni zsánerfestészet jegyeit viselik magukon: Meditáló szerzetes (1883), a Nevető leány (1883), Jó bor (1884). Művészetében átmenetet jelentenek az impresszionisztikus elemeket felmutató, gazdag festőiségű képei, mint Az ország bajai (1883), vagy a hazatérte előtt festett Zrínyi kirohanása (1896 körül).
Nagybányán festett képei közül legjelentősebb a befejezetlenül maradt Rákóczi-induló, amelyhez még közvetlenül halála előtt is készített vázlatokat, s ugyancsak Nagybányán készítette el Kiss József verseinek illusztrációit Tüzek címmel.
Utolsó korszakában főként técsői parasztházakat, a Tiszát vagy a Nereszen-hegyet festette. Kései tájképeiben: Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal már a plein air, illetve az impresszionizmus elemeit is felhasználta. E periódusának fő műve Önarcképe (1916), egyike a legmegrázóbb alkotásainak. Rónaszéken a római katolikus templomban található az általa festett egyetlen oltárkép, amelyet 17 éves korában festett.
Számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, emlékkiállítását 1957-ben rendezték meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.