2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újult erővel követelik vissza az egyiptomi régiségeket

2007. január 23. 11:45

Zahi Hawass indítványozta, hogy a világ múzeumai szolgáltassák vissza Egyiptomnak az onnan korábban elvitt kincseket.

Kemény követelések a világ múzeumai felé

Nem ez az első alkalom, hogy Hawass hallatja hangját az ügyben: korábban már többször követelte a jogtalanul elvitt tárgyakat, sőt kérését az UNESCO-hoz is benyújtotta. Az Egyiptomi Régiségek Főtanácsa vezetőjének fáradozásai eredményeképp eddig közel 3500 lelet került vissza Egyiptomba, köztük I. Ramszesz múmiája az atlantai Michael C. Carlos Múzeumból és egy szarkofág az Exelon áramszolgáltató elnökétől. Hazájában véget vetett a műkincsek csempészésnek, és a büntetés szigorítását helyezte kilátásba az illegális kereskedők számára.

Novemberben figyelmeztette Franciaországot, hogy ha nem működik együtt egy francia állampolgár ügyében, aki II. Ramszesz múmiájából vett hajszálakat akart értékesíteni, akkor az hátrányosan fogja befolyásolni a francia-egyiptomi kétoldalú kapcsolatokat. "Az Egyiptomba látogató emberek feliratokat vésnek a műemlékekbe, és rongálják azokat. Ezek ellen harcolni kell" - mondja Hawass.

Hawass kampánya azonban komoly vitákat váltott ki, mivel a legtöbb általa visszakövetelt tárgy már jóval azelőtt a múzeumokba került, hogy 1970-ben egy nemzetközi egyezmény megszigorította a régészeti leletekkel való kereskedelmet. "Ezek a régészeti emlékek nagy szolgálatot tesznek azzal Egyiptomnak, hogy külföldön vannak kiállítva. Serkentik a turizmust, pénzt hoznak az országnak és a kultúra nagykövetei. Csak azért visszavinni őket, hogy Egyiptomban legyenek, nem a legjobb ötlet" - vallja Kent Weeks egyiptológus.

Sok szakértő azzal sem ért egyet, hogy Hawass törvényesen visszakövetelheti a világ vezető múzeumaiban található öt felbecsülhetetlen értékű kincset: a rosette-i követ, az ókori hieroglifák megfejtésének kulcsát (British Museum, London), Nofertiti legendás mellszobrát (Egyiptomi Múzeum, Berlin), a denderai templom mennyezetén talált zodiákust (Louvre, Párizs), Ankhaf mellszobrát (Képzőművészeti Múzeum, Boston) és Hemiuni, a nagy piramis építőjének szobrát (Roemer-Pelizaeus Múzeum, Hilesheim, Németország).

A szakértők azzal érvelnek, hogy ezeket a darabokat még évtizedekkel ezelőtt vitték ki az országból, amikor a külföldi látogatóknak még szabad volt hazavinni a leleteket, a múzeumok pedig megőrizték és népszerűsítették az egyiptomi kultúrát. "Egyiptom nem követelheti vissza a 150 évvel ezelőtt szerzett leleteket. Ez teljes képtelenség" - mondja Dietrich Wildung, a berlini Egyiptomi Múzeum igazgatója.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár