Újult erővel követelik vissza az egyiptomi régiségeket
2007. január 23. 11:45
Zahi Hawass indítványozta, hogy a világ múzeumai szolgáltassák vissza Egyiptomnak az onnan korábban elvitt kincseket.
Korábban
Kemény követelések a világ múzeumai felé
Nem ez az első alkalom, hogy Hawass hallatja hangját az ügyben: korábban már többször követelte a jogtalanul elvitt tárgyakat, sőt kérését az UNESCO-hoz is benyújtotta. Az Egyiptomi Régiségek Főtanácsa vezetőjének fáradozásai eredményeképp eddig közel 3500 lelet került vissza Egyiptomba, köztük I. Ramszesz múmiája az atlantai Michael C. Carlos Múzeumból és egy szarkofág az Exelon áramszolgáltató elnökétől. Hazájában véget vetett a műkincsek csempészésnek, és a büntetés szigorítását helyezte kilátásba az illegális kereskedők számára.
Hawass kampánya azonban komoly vitákat váltott ki, mivel a legtöbb általa visszakövetelt tárgy már jóval azelőtt a múzeumokba került, hogy 1970-ben egy nemzetközi egyezmény megszigorította a régészeti leletekkel való kereskedelmet. "Ezek a régészeti emlékek nagy szolgálatot tesznek azzal Egyiptomnak, hogy külföldön vannak kiállítva. Serkentik a turizmust, pénzt hoznak az országnak és a kultúra nagykövetei. Csak azért visszavinni őket, hogy Egyiptomban legyenek, nem a legjobb ötlet" - vallja Kent Weeks egyiptológus.
Sok szakértő azzal sem ért egyet, hogy Hawass törvényesen visszakövetelheti a világ vezető múzeumaiban található öt felbecsülhetetlen értékű kincset: a rosette-i követ, az ókori hieroglifák megfejtésének kulcsát (British Museum, London), Nofertiti legendás mellszobrát (Egyiptomi Múzeum, Berlin), a denderai templom mennyezetén talált zodiákust (Louvre, Párizs), Ankhaf mellszobrát (Képzőművészeti Múzeum, Boston) és Hemiuni, a nagy piramis építőjének szobrát (Roemer-Pelizaeus Múzeum, Hilesheim, Németország).
A szakértők azzal érvelnek, hogy ezeket a darabokat még évtizedekkel ezelőtt vitték ki az országból, amikor a külföldi látogatóknak még szabad volt hazavinni a leleteket, a múzeumok pedig megőrizték és népszerűsítették az egyiptomi kultúrát. "Egyiptom nem követelheti vissza a 150 évvel ezelőtt szerzett leleteket. Ez teljes képtelenség" - mondja Dietrich Wildung, a berlini Egyiptomi Múzeum igazgatója.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút 17:05
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap