Egyiptom visszaköveteli műkincseit

Korábban

Egyiptom a Múlt-koron

Az eyiptomi kormányzat kampányt indított, hogy visszakapja öt legértékesebb, jelenleg külföldi múzeumokban tartott műkincsét: ilyen a Londonban látható rosette-i kő illetve Nofretiti szobra a berlini Egyiptomi Múzeumban. Az ország vezető régésze, Zahi Hawass elmondása szerint az UNESCO beleegyezett, hogy közvetít az Egyiptom és a British Museum, a Louvre, két német múzeum és a Bostoni Szépművészeti Múzeum közti tárgyalásokban.

Nem Egyiptom az egyetlen ország, mely sziszifuszi harcot folytat műremekeiért: Görögország például évtizedek óta szeretné visszakapni a Parthenon Elgin-márványait a British Museumtól - ám mindeddig eredménytelenül. A British Museum szóvivője az eset kapcsán megjegyzte, hogy bár Görögországgal tényleg régóta küzd a márványok joga miatt, a szóvivő szerint küzdelmük hiábavaló. Egyiptom eddig nem kereste meg őket hivatalosan, bár a válasz számukra is nemleges lesz. 2003-ban az egyiptomi kormányzat kölcsönkérte a rosette-i követ, ám akkor ezt a kérést is elutasították, mondván "nem akarunk csalódást okozni a múzeum évi 5 millió látogatójának, aki ezalatt nem láthatná a követ". A Berlini Egyiptomi Múzeum nem kommentálta a kérést.

Hawass az ügyben tartott sajtótájékoztatón bemutatta az UNESCO-nak küldött levelet, melyben felsorolták a visszavárt műkincseket: rosette-i kő; Nofretiti mellszobra; a Dendera templom zodiákus freskója, mely most a Louvre-ban található; Hemiunu szobra a német Roemer-Pelizaeu múzeumban; és Anchhaf, a Khefrén piramis építtetőjének mellszobra a Bostoni Szépművészetiben.

"Ezúttal nagyon komolyan gondoljuk a kéréseket, ezért kértük meg az UNESCO-t, hogy közvetítsen" - mondta Hawass. "Úgy tudjuk, hogy a rosette-i kő nem törvényesen hagyta el Egyiptomot, hanem ellopták". Hawass szerint az Anchhaf mellszobor volt az egyetlen, amely törvényesen távozott az országból, így annak visszaszállítását hajlandóak anyagilag megtéríteni.

Hawass, az Egyiptomi Régészeti Tanács fejeként leállítatná a Deir al-Barsha-i (és még két másik) ásatásokat, ha az ott talált reliefek nem kerülnek Egyiptom tulajdonába. "Szükségünk van a kincsekre, aki viszont lop, nincs helye Egyiptomban. Nem félünk semmitől, aki hibázik, azt megbüntetjük. Erre tanít történelmünk."

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról