Legendás apák és fiúk

A járványtan az emberi civilizáció sikertörténete

2007. január 19. 10:15

A betegségek, a járványok sokkal többet elárulhatnak egy társadalom fejlettségi fokáról, mint a GDP, vagy bármi más - mondta Mende Balázs Gusztáv, az MTA tudományos főmunkatársa az MTI-nek.

Az oltások és bizonyos betegségek eltűnése miatt `biztonságban érezhetjük magunkat. Ez még akkor is igaz, ha újabb kihívások elé nézünk, hiszen ott vannak a Távol-Keletről és Belső-Afrikából induló vírusok` - mondta a történeti epidemiológiára szakosodott tudós. A fertőző betegségek kapcsán megjegyezte: a 21. század elején felértékelődött az emberi élet, amikor egy influenza miatti haláleset a híradások élére kerül, míg alig kilencven éve milliókat vitt el a spanyolnátha.

Véleménye szerint a járványokat nem pusztán demográfiai, vagy közegészségügyi szempontból kell értékelni, hiszen azok kihatottak a társadalom és a gazdaság egészére. "A pestis 1347-53 között 20-40 százalékos népességcsökkenést okozott Európában. A 16. század közepéig ciklikusan ismétlődő járványai pedig olyan további veszteséget okoztak, amelyet a kontinens egészen a francia forradalomig nem hevert ki" - mondta.

Tájékoztatása szerint Magyarországon a pestis a nagy európai járvány után mintegy száz évvel pusztított igazán. Az 1800-as évektől a kolera és a nagy magyar betegség, a tbc terjedt el, amely egyébként szintén 60-70 éves késéssel érkezett Kelet-Európába a kontinens nyugati feléhez képest. "Körülbelül annyi az eltérés a két régió történelmi-társadalmi fejlettsége között, mint amit a járvány időbeli eltolódása mutat" - mondta a kutató, megjegyezve, hogy kezdetben nem a tbc-t, hanem a kiütéses tífuszt nevezték morbus hungaricusnak. Megfogalmazása szerint a magyarországi maláriahelyzet "a vízszabályozás nyitott könyve": ahogy fogytak a lefolyástalan vízfelületek, úgy szorult vissza a betegség is.

Mende Balázs Gusztáv kifejtette: komoly összefüggések vannak az egykori járványok és a mai népesség genetikai összetétele, sokszínűsége között. Példaként a vércsoportot hozta fel, amely bizonyos tekintetben összefügg a járványokkal. A pestis szempontjából a 0-s vércsoportú emberek voltak hátrányban, a himlő viszont más vércsoportot érintett negatívan.

Ismertetése szerint a pestis, bár voltak eltérések, alapvetően mindenkit egyaránt, "demokratikusan" sújtott. Ezzel szemben a szifilisz egy idő után elitbetegség lett, a lepra pedig teljesen kirekesztette a beteget az adott közösségből. "A középkorban komoly jogi megfontolások tárgya volt, hogy a király bizonyos betegségek, így a lepra esetében elveszíti-e uralkodói mivoltát" - tette hozzá Mende Balázs Gusztáv.

(Múlt-kor/MTI)
2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!