2020. tavasz: Halálos tudomány

A nácik biológiai fegyverrel támadták volna Angliát

2006. március 24. 10:00

Hitler a sikertelen inváziós tervek után halálos járványokkal támadta volna Angliát, mely reményei szerint pánikhoz és az angol kormányzat összeomlásához vezetett volna

Arnold Evensen

A második világháború alatt a "shetlandi busz"-nak nevezett hadműveletben a szövetségesek a megszállt Norvégia ellenállóinak álcázott halászhajókon szállítottak ellátmányt. A németek azonban tudomást szereztek erről, és ezen az úton támadták volna hátba Angliát.

A titkosítás alól nemrég feloldott dokumentumok bemutatják, ahogy 1943 januárjában 3 német ügynök érkezett az angliai Lerwickbe. Mivel azonban halászhajójuk titkosszolgálati azonosítót viselt, ezért a hatóságok nem ellenőrizték őket, és a három férfi mindennemű kikérdezés nélkül szabadon partra szállhatott. Nem sokkal ezután azonban riadóztatták a hatóságokat, mivel az angol hírszerzés olyan német üzeneteket azonosított, melyek felfedték, hogy a Reidar nevű hajó egy német küldetés miatt hagyta el Norvégiát. A német ügynököket elfogták, és egy szigorúan titkos londoni kihallgatóközpontba vitték őket (mely csak nemrég vált közismertté), ahol hamar kiderült a németek terve: több mint 50, korábban elfogott titkosszolgálati halászhajót használtak volna fel saját céljaikra.

A három német kihallgatásán hamar a 28 éves Arnold Evensen, a német katonai hírszerzés tagja került a kihallgatótisztek figyelmének kereszttüzébe: ő volt, aki elmondta, hogy a Reidar csak felderítőúton volt, és ha sikerrel jártak volna, akkor több tucatnyi kém érkezett volna az országba a megfelelő mennyiségű baktériumfegyverrel felszerelkezve. A fertőző anyagot töltőtollakban csempészték volna be.

Az ügy ezután furcsa fordulatot vett: Evensen ugyanis elmondta, hogy ő nem német, hanem csak egy norvég hazafi, aki igazából a norvég földalatti mozgalom híveként épült be a németek közé, és most hajlandó az angolok ügynökeként visszatérni, hogy megtévessze a németeket.

A National Archives anyagaiból kiderül, hogy a hosszú kihallgatások után az MI5 kezdetben tanácstalan volt, mert nem igazán hittek ebben a túlontúl csavaros sztoriban. Komoly viták folytak arról, hogy mit kezdjenek vele: a legtöbben ugyanis nem tudták eldönteni, hogy zsenivel, ellenállóval, szélhámossal vagy kettős ügynökkel van-e dolguk. Végül nem éltek a norvég által felkínált lehetőséggel, és miután Evensen sztoriját igaznak nyilvánították, 1944. közepén szabadon engedték azzal a feltétellel, hogy többet nem veheti fel a kapcsolatot a németekkel. Nem is került rá sor: Evensen a továbbiakban pékként dolgozott Angliában.
2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!