2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Ragaszkodtak a britek a koronagyémánthoz

2007. január 18. 15:00

Az óév utolsó napjaiban derült fény arra, hogy mit válaszolt 1976-ban a brit miniszterelnök pakisztáni kollégája azon kérdésére, hogy Nagy-Britannia adja vissza a híres Koh-i-Noor gyémántot.

A tyúktojás nagyságú, 186 karátos gyémántot az indiai Golconda bányájában találták 1100 körül. Írott szövegben hindi nyelven először 1306-ban tettek róla említést azzal a figyelmeztetéssel, hogy csak nő viselheti, férfira szerencsétlenséget hoz.

A XVI. században a Mogul-dinasztia első császára, Babur lett a tulajdonosa. A tudós államférfi megállapította, hogy értéke a fele annak, amit a világon egy nap alatt elköltenek. Az átok fiánál fogant meg először, ő elvesztette hatalmát és száműzték. Később a kő a Tadzs Mahal építtetőjéhez került, aki belefoglaltatta a trónba, ám ő is börtönben végezte, ahová fia záratta.

A gyémánt nevét Nadir perzsa sahtól kapta, aki, amikor megpillantotta, így kiáltott fel: "Koh-i-Noor", ami "hegynyi fényt" jelent. Ő egyébként furfangos módon jutott hozzá: miután 1739-ben elfoglalta Delhit, hírét vette, hogy a legyőzött mogul a turbánja alá rejtette kincsét. Előszedett hát egy régi hagyományt, miszerint győzőnek és legyőzöttnek turbánt kell cserélniük.

A Koh-i-Noor 1851-ben érkezett Londonba a 9 éves utolsó lahori maharadzsa "ajándékaként", voltaképpen hadi zsákmányként. A Crystal Palace-ban mutatták be a népnek, amely azonban nem találta elég fénylőnek. Ezért Albert herceg, Viktória királynő férje lecsiszoltatta, ami által a kő 105 karátossá csökkent. 1911-ben belefoglalták V. György feleségének, Máriának a koronájába, majd 1937-ben VI. György feleségéé, Erzsébeté, II. Erzsébet anyjáé lett, aki 2002-ben halt meg. A gyémántot a Towerben, a koronaékszerek mellett őrzik. Utoljára akkor mozdították el onnan, amikor az anyakirályné temetése volt, akkor a koporsójára helyezték a Westminsterben történt felravatalozásakor.

1976-ban a brit miniszterelnök Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni kormányfőnek adandó válasza előtt megkérdezte munkatársai véleményét. A lap az alábbi kivonatot közli belőle: "A gyémánt a miénk, mindegy, hogy jogosan birtokoljuk-e vagy sem. Világosan megmondtuk, hogy megtartjuk. A gyémántot egyébként visszakérte már India, Irán, sőt, még a tálibok is, akik az afgán uralkodók leszármazottainak vallják magukat. "

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár