Meghal Bortnyik Sándor festő és grafikus

2004. szeptember 13. 12:06

Marosvásárhelyen született 1893. július 3-án. Igen korán reklámgrafikával kereste kenyerét. 1913-15 között a Kernstok-Vaszary-Rippl-Rónay-féle szabadiskolában tanult. 1917-ben csatlakozott az aktivistákhoz, a Ma című folyóirat vezető munkatársaként szereplt a Ma-kör kiállításain konstruktivista szellemű képeivel, plakátjaival, s részt vett a konstruktivizmus nemzetközi mozgalmaiban is. 1920-ban Bécsbe emigrált, 1922-25 között Weimarban és Berlinben élt, a Sturm csoport tagjai közé tartozott. 1925-ben végleg hazatért. Műhely címmel 1928-1938 között grafikai iskolát vezetett, ahol a modern művészet eredményeit tanította. 1949-1956 között a Képzőművészeti Főiskola főigazgatója volt. Nagy sikert aratott szatírikus hangvételű festményparódia-sorozata (Korszerűsített klasszikusok). Az 1960-as években művészetének korai, aktivista korszakához tért vissza. Művei szerepeltek a magyar avantgarde számos bemutatóján, s volt egyéni retrospektív kiállítása is Kölnben. A Kossuth-díjat 1973-ban kapta.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona