Múmiák és neolit főnökök: régészeti eredmények 2006-ban

A magyar régészet eredményei

Az autópályák, autóutak nyomvonalán végzett régészeti feltárások számos új eredményt hoztak. Az M6-os autópálya tervezett nyomvonalába eső Szajkon még 2005-ben kezdődött az a megelőző ásatás, amely egy i.e. 6-4. századi vaskori falut hozott felszínre. A leendő M6-os autópálya tolnai szakasza is izgalmas területet érintett, ahol Zalai-Gaál István egyedülállóan temetkező neolit főnököket tárt fel. Az M7-es autópálya nyomvonalától 6-7 km távolságra több mint 6000 éves, késő újkőkori kultikus központot találtak, a 67-es út mellett pedig a népvándorlás kori régészeti hagyaték egyik kiemelkedő tárgyát, egy hun kori áldozati üstöt rejtett a föld. A 21-es főút átépítése során egy 15 éve ismert régészeti lelőhely megelőző feltárására került sor Szurdokpüspökinél.

A régészeti módszerek segítségével félbehagyott római kori erősséget is megvizsgáltak Göd-Bócsaújtelepen. A turisták kedvelt célpontjaként is számon tartott Nádasdy-vár is tartogatott meglepetéseket: a 3-as bástya alatt korábbi falak nyomaira bukkantak. Idén került sor Zrínyi Miklós lerombolt várának lokalizálására is. A várakhoz a középkorban és a kora újkorban komoly kiszolgáló létesítmények kapcsolódtak, Diósgyőrben az újonnan megkezdett ásatások Árpád-kori objektumok, köztük egy mészégető meglétét igazolták, míg a 16. századot egy fazekasműhely képviselte. A sárospataki Várkertben I. Rákóczi György fejedelem ágyú- és harangöntő műhelye került elő.

Napjaink egyik legnagyobb volumenű ásatása a Tisza mentén tárta fel a régmúlt korok tárgyi kultúráját. Már a terepbejáráson egyértelművé vált, hogy óriási munkálatok várnak a régészekre a kijelölt 500 ezer négyzetméteren, ugyanis a felszínen talált leletek és a megfigyelt jelenségek évezredes lakottságra utaltak. A Debrecen belvárosában folyó feltárások is meglepő eredménnyel szolgáltak: az előkerült kutak páratlan leletanyagai a növénytermesztésről is tanúbizonyságot adtak. A Budakeszi-Szőlőskert területén a tavasz folyamán egy újkőkori és egy kora bronzkori település maradványai kerültek elő, míg Észak-Békést egy magyar-amerikai régészeti projekt kutatta.

A szolnoki régészek még 2003-ban bukkantak a Tisza medrében hídmaradványokra. Az akkor előkerült leletek arra utaltak, hogy az 1562-ben megépült Tisza-híd cölöpjei kerültek elő. Mária királyné kincsére régóta vadásznak a Dunakanyarban élők. Egy időre ismét felcsillant a remény, hogy kiderül a történet valóságának alapja. A szeptember végi kutatások végül nem hoztak eredményt. Tóth János idei másik expedíciója már sikeresen zárult: Paks környékén egy török korban épült, nagy méretű, laposfenekű dereglye roncsa a Duna alacsony vízállásának köszönhetően nagyrészt szárazra került.

Attila Kárpát-medencei székhelyéért mindig is sok település versenyzett, és a jelen állás szerint úgy tűnik, hogy Tápiószentmárton lesz a befutó. Megadták ugyanis az elvi építészeti engedélyt a fapalota újbóli felépítéséhez. Napokig tartotta lázban a közvéleményt az a hír, hogy a felvidéki Dobóruszkán megtalálták Dobó István sírját. A műemléktemplom padlózati burkolatcseréje alkalmat teremtett arra, hogy az 1914-ben először megnyitott, de be nem fejezett Dobó-sír feltárását ott folytassák, ahol az elődök abbahagyták. A vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a feltárt sírok egyike sem rejtett Eger kapitányát.

George W. Bush magyarországi látogatása során szóba került, hogy az amerikaiak visszaadják a Táncsics Mihály börtöneként is szolgáló budavári épületet. A terület a régészek érdeklődésére is számot tarthat, mivel a középkorban itt állhatott a budai pénzverde, a Kammerhof.

1. Szentélyek, templomok, piramisok
2. Múmiák és cunamik
3. A magyar régészet eredményei
4. Magyar kutatók világraszóló eredményei