Tildy Zoltánra emlékeztek a Parlamentben

`Kitűnő ember volt, akinek munkájáról és tevékenységéről az elmúlt időszakban kevés szó esett, ideje feltámasztani emlékét` - mondta köszöntő beszédében Göncz Árpád volt köztársasági elnök, utalva arra, hogy Tildy Zoltánról manapság nagyon keveset tud a közvélemény. Mádl Ferenc volt államfő felszólalásában úgy fogalmazott: Tildy állhatatos szerepét sokáig, 1956 után évtizedekig méltatlanul `mély hallgatás` kísérte a magyar történelemben. Emlékeztetett arra, hogy Tildy Zoltán 1945 után kisgazda pártelnökként, 1946 és 1948 között, mint a koalíciós időszak köztársasági elnöke, majd 1956-ban a Nagy Imre-kormány államminiszteri tisztségében egyaránt példát mutatott emberségével, becsületességével.

A Tildy-kormány tagjai az eskütétel után: az első sorban balról Dobi István, Zsedényi Béla, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás

Az eseményt rövid levélben köszöntötte Sólyom László köztársasági elnök, aki nem tudott személyesen részt venni az emlékülésen. Az államfő történelminek nevezte Tildy Zoltán szerepét a magyar politikában. Horváth János, a Tildy Alapítvány kuratóriumi elnöke, az Országgyűlés fideszes korelnöke arról beszélt, hogy a nemzet jobban érezné magát, ha kevesebb lenne a fehér folt a történelmében, és Tildy Zoltán személye is ilyen hézagot jelent. "Tildy Zoltán a bizalom megtestesítője volt, a cselekvés embere. A környezetében lévők úgy érzékelték, hogy ahol ő van, ott hozzáértés és hitelképesség van" - jelentette ki Horváth János.

Tildy tekintélye kapcsán felidézte, hogy amikor 1956 októberének végén Mikojan és Szuszlov, Hruscsov közeli munkatársai Budapestre jöttek, elsősorban Tildy államminiszterrel folytattak lényegi megbeszélést, Nagy Imre kormányfővel inkább szimbolikus volt a találkozójuk. Horváth János arra is kitért, hogy 1944 őszén Horthy Miklós kormányzó az ellenállási mozgalomban részt vevő Tildy-vel is tárgyalt a háborúból való kiugrás lehetőségéről.

Tildy Zoltánt a Nagy Imre-per negyedrendű vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdítása címen hat évre ítélték. 1959-ben magas korára (akkor 70 éves volt) és egészségi állapotára tekintettel szabadlábra helyezték, és 1961-ben bekövetkezett haláláig teljes visszavonultságban élt. 1989 júliusában rehabilitálták.

A tanácskozáson történészek, írók tartottak előadásokat, amelyekben Tildy Zoltán kisgazda párti tevékenységéről, református lelkészi életútjáról, miniszterelnökségéről és köztársasági elnökségéről, valamint 1956-os tevékenységéről esett szó. Felszólalt többek között Salamon Konrád történész, Szőke Domonkos történész, Haas György író és Tóbiás Áron író.

(Múlt-kor/MTI)