Feltárták az Árpád-házi királyleány kórházát
2006. október 9. 12:30
Német régészek feltárták a szigorú aszkézisnek élő Árpád-házi Szent Erzsébet alapította wartburgi kórház maradványait.
Korábban
Radikális reformátor a szent életű királylány kórházában
A 2007-ben Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját ünnepelő Németországban a régészek figyelme már az idei ásatási szezonban a magyar királyleány életéhez köthető objektumok felé irányult. Az április óta a feltárásokat vezető Ines Spazier Wartburg várában a Szent Erzsébet-szobor környékén végzett előzetes geofizikai méréseket, amelyek alapján egy 7 x 10 méteres, 85 centiméteres falvastagságú épület maradványa körvonalazódott.
Ki volt Árpád-házi Szent Erzsébet? |
Erzsébet II. András és merániai Gertrúd házasságából származott. Négy éves korában eljegyezték I. Hermann türingiai őrgróf azonos nevű fiával. Vőlegénye korai halála után, annak testvére, Lajos vette feleségül. Házasságuk boldog volt, frigyükből három gyermek született. Erzsébet különös gonddal fordult az elesettek és a szegények felé, akikért a családi jövedelmeket is feláldozta. Emiatt többször keveredett összetűzésbe az őrgróf udvarával. A történeti hagyomány szerint Erzsébet 1225-ben vagy 1226-ban alapította kórházát. Wartburg várát férje 1227-es halála után hagyta el, majd teljes szegénységben, a szigorú aszkézisnek élt, és tovább folytatta a betegek ápolását. Özvegyi javadalmából Marburgban is kórházat építtetett, s tagja lett a ferences harmadrendnek. 1231-ben hunyt el. Szentté avatására 1235-ben került sor. Sírja a középkor egyik leglátogatottabb zarándokhelye lett. |
A kolostorban három temetkezés nyomait is sikerült feltárni. Ezek közül kettő biztosan szerzetesé lehetett, mivel őket a templom közvetlen közelében helyezték végső nyugalomra. A harmadik csontváz alaposan elgondolkodtatta a régészeket, ugyanis nem keresztény módon hantolták el a földbe - a holttestre köveket tettek. Egyes óvatos vélekedések szerint az emberi maradványok a 16. század első felének radikális reformátoraként tevékenykedő Fritz Erbéé lehettek. Az újrakeresztelés harcos szószólója ugyanis 1540-1548 között Wartburg várának egyik tornyában raboskodott. A tetszetős elmélet bizonyítása végett a csontokat a közeljövőben alapos vizsgálatoknak vetik alá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.