Feltárták az Árpád-házi királyleány kórházát
2006. október 9. 12:30
Német régészek feltárták a szigorú aszkézisnek élő Árpád-házi Szent Erzsébet alapította wartburgi kórház maradványait.
Korábban
Radikális reformátor a szent életű királylány kórházában
A 2007-ben Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját ünnepelő Németországban a régészek figyelme már az idei ásatási szezonban a magyar királyleány életéhez köthető objektumok felé irányult. Az április óta a feltárásokat vezető Ines Spazier Wartburg várában a Szent Erzsébet-szobor környékén végzett előzetes geofizikai méréseket, amelyek alapján egy 7 x 10 méteres, 85 centiméteres falvastagságú épület maradványa körvonalazódott.
Ki volt Árpád-házi Szent Erzsébet? |
Erzsébet II. András és merániai Gertrúd házasságából származott. Négy éves korában eljegyezték I. Hermann türingiai őrgróf azonos nevű fiával. Vőlegénye korai halála után, annak testvére, Lajos vette feleségül. Házasságuk boldog volt, frigyükből három gyermek született. Erzsébet különös gonddal fordult az elesettek és a szegények felé, akikért a családi jövedelmeket is feláldozta. Emiatt többször keveredett összetűzésbe az őrgróf udvarával. A történeti hagyomány szerint Erzsébet 1225-ben vagy 1226-ban alapította kórházát. Wartburg várát férje 1227-es halála után hagyta el, majd teljes szegénységben, a szigorú aszkézisnek élt, és tovább folytatta a betegek ápolását. Özvegyi javadalmából Marburgban is kórházat építtetett, s tagja lett a ferences harmadrendnek. 1231-ben hunyt el. Szentté avatására 1235-ben került sor. Sírja a középkor egyik leglátogatottabb zarándokhelye lett. |
A kolostorban három temetkezés nyomait is sikerült feltárni. Ezek közül kettő biztosan szerzetesé lehetett, mivel őket a templom közvetlen közelében helyezték végső nyugalomra. A harmadik csontváz alaposan elgondolkodtatta a régészeket, ugyanis nem keresztény módon hantolták el a földbe - a holttestre köveket tettek. Egyes óvatos vélekedések szerint az emberi maradványok a 16. század első felének radikális reformátoraként tevékenykedő Fritz Erbéé lehettek. Az újrakeresztelés harcos szószólója ugyanis 1540-1548 között Wartburg várának egyik tornyában raboskodott. A tetszetős elmélet bizonyítása végett a csontokat a közeljövőben alapos vizsgálatoknak vetik alá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap