Kádár János III. Richárdra emlékeztet

Ortodox kommunista emberarccal

Ön szerint Kádár kiemelkedő személyiség? Itt szavazhat rá!

Roger Gough levéltári, könyvtári forrásokon és élő kortársakkal készült interjúkon alapuló kutatásának következtetése szerint a "törvénytelen gyerekből illegális kommunista, körön belüli fő elvtársból és belügyminiszterből börtönlakó, majd rehabilitált, a népfelkelés elismerőjéből annak elnyomója, tömeggyilkosból, Moszkva kiszolgálójából Keleten és Nyugaton elismert politikus, a nép "Jancsi bácsija", az új gazdasági mechanizmus megfojtója, a hetvenes évek puha diktátora lett, aki sokak szerint megnyerte volna az első szabad választást is".

Az 56-os évforduló kapcsán megjelenő történeti munkák sorában a "Kádár János, a jó elvtárs?" címmel az JLX Kiadónál megjelent vastag kötet Angliában és Amerikában is a napokban kerül a boltokba. A szerző és a JLX kiadó igazgatója, Laux József reményei szerint az 56-os évforduló miatt ott is nagy érdeklődéssel fogadják majd az olvasók a kiadványt.

A fiumei születésű Csermanek Jánost cselédként dolgozó édesanyja nevelőszülőkhöz adta, később Budapestre költözve írógépműszerész-tanoncként indította útra. Az illegális kommunista mozgalomban Barna János fedőnéven ismerték, 1943 februárjától pedig a kommunista párt vezető titkára lett Kádár János néven. 1948-50 között belügyminiszterként részt vett a többpártrendszer felszámolásában, a koncepciós perek - köztük a Rajk-per - megrendezésében. 1951-54-ben börtönben ült, majd 1956 júliusától újra a pártvezetés tagja lett. A forradalom alatt Nagy Imre kormányának tagja volt, majd 1956 november 1-jén átállt a szovjetekhez, s az SZKP KB katonai géppel hozta vissza a forradalmi munkás-paraszt kormány élére. Ezután haláláig az ország első számú vezetője maradt. Személyes sorsa megtestesítette a róla elnevezett rendszer bukását: még megérte Nagy Imre és társainak újratemetését. Halála napján a Legfelsőbb Bíróság hatálytalanította a Nagy Imréék perében hozott ítéleteket.

Gough roppant gazdag, és szinte teljesnek mondható szakirodalomi felkészültséggel, átfogó forrásanyagra támaszkodva írta meg olvasmányos munkáját, amely közérthetően mutatja be a szerző szerint a keleti tábor leginbkább emberarcú kommunistáját. A szerző azt tartja legfőbb céljának, hogy sine ira et studio szemlélje Kádárt, ugyanis szerinte "a hazai tollforgatók valami módon ódzkodtak attól, hogy Kádárt, szellemét, életművét annak rendje és módja szerint "felboncolják". Aki arra vállalkozik, hogy Kádár Jánosról könyvet írjon, egyben arra is kísérletet tesz, hogy tükröt tartson Magyarország 1956 és 1989 közti társadalma elé. És az abban feltáruló kép nem mindig irigylésre méltó. Sokan voltak jó elvtársai Kádár Jánosnak. Azt az embert, aki nem tart attól, hogy magára zúdítsa a jó elvtársak haragját, Roger Gough-nak hívják. Az angol történész a minden oldalról megjelent, Kádárral foglalkozó műveket felhasználva helyezi új megvilágításba az egykori kommunista vezér személyét, szélesre nyitva közelmúltunk ablakát, friss levegőt engedve be abba a fojtogatóan fülledt intimszférába, amely nem csak a jelzett korszak Magyarországának, de részben még az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját ünneplő Magyarországnak is a sajátja."

A könyv terjedelméből adódóan nem törekszik mindent kimerítő alaposságra, ám Rákócza Richárd fordítása nagyon jól sikerült. A magyar kiadás leggyengébb pontja a borzalmasra sikerült borító lett, az angol kiadás sokkal impozánsabb kivitelben kapható. A könyv Kádár sokatmondó sírfeliratával zárul: "Ott voltam, ahol lennem kellett. Azt tettem amit tennem kellett".

Roger Gough: Kádár János, a jó elvtárs? (A Good Comrade. Kadar, Communism and Hungary) Ford.: Rákócza Richárd. JLX Kiadó, Bp., 2006. 544 o.
Ára: 3599 Ft