Ember az embertelenségben
2006. szeptember 29. 11:00
Nagybaczoni a második világháború során a vezérkar azon részéhez tartozott, akik a németeknek és a hazai szélsőjobbnak több kérdésben is ellentmondtak.
Korábban
Egy katona karrierje
A szászvárosi református gimnázium elvégzése után a katonai pályát választotta hivatásának. Szolgálatát a magyar királyi Honvédségben kezdte, ami - a közös hadsereghez képest - kevésbé kecsegtetett a katonai karrier ígéretével. Mégis, gyorsan kitűnt pályatársai közül, s négy évvel hadnaggyá avatását követően felsőbb iskolába léphetett. 1909-1912 között elvégezte a bécsi Hadiakadémiát, s 1914-től bekerült a vezérkari testületbe. Fiatal tisztként megtapasztalhatta az I. világháború embert próbáló nehézségeit. Harcolt a szerbiai hadműveletekben, majd a kárpátoki kemény téli csatákban. 1915 májusában részese volt a hadtörténelem fényes lapjaira került gorlicei áttörésnek. Ott volt a Volhyniában lezajlott küzdelmekben. 1917-1918-ban a Keleti-Kárpátokban küzdő 16. honvéd gyalogdandár vezérkari főnöke volt. A távozásakor kiadott tiszti parancs méltatta kiemelkedő szaktudását és egyéni példamutatását, s kiérdemelte a Katonai Érdemkeresztet.
Az 1918 őszi összeomlás után is a katonai pályán maradt. Nem politikai meggyőződésből, hiszen a katonákba belenevelték, hogy nem politizálhatnak, s a legtöbben ezt meg is tartották. A Tanácsköztársaság vezetőiben vélte felfedezni azt a politikai erőt, amely felvállalja a szétesőben lévő ország honvédelmét. A későbbi Horthy-kor legtöbb magas rendfokozatú katonai vezetője a Vörös Hadsereg tisztje volt.
Pályafutása az 1920-tól újjászervezett magyar királyi Honvédségben is töretlenül folytatódott. 1934. május 1-én tábornokká nevezték ki. 1937. május 1-én altábornaggyá léptették elő. 1939. február 1-től a Honvédség főparancsnokának gyalogsági szemlélője volt, 1940. május 1-től gyalogsági tábornoki rendfokozatban.
Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok bevonul Marosvásárhelyre, 1940. szeptember 10. |
Szépen ívelő pályafutásában a II. világháború kezdetben további emelkedést jelentett Az első bécsi döntés után a Kassára bevonuló I. hadtestet Nagy Vilmos vezette. Meghatotta a lakosság fogadtatása. 1940. március 1-én kinevezték az újonnan felállított 1. hadsereg parancsnokává. Ennek élén vett részt a második bécsi döntést követő erdélyi bevonulásban. A kolozsvári IX. hadtest parancsnokaként ő szervezte meg a határok biztosítását, az ideiglenes katonai közigazgatást és a lakosság élelem-ellátását. E munka közben kapta az őt 1941. március 31-i hatállyal nyugállományba helyező parancsot. Katonáinak szeretetét jellemzi, hogy amikor vonata elindult a főváros irányába, a hadtest állománya 10 km hosszúságban állt díszsorfalat, így köszönve el parancsnokától.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20