2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

50 éve Papp Laci harmadszor nyert olimpiát

2006. november 23. 09:30

1956. november 22-én kezdődött a nyári olimpia Melbourne-ben. Már-már az ókori olimpiák hangulatát idézte, legalábbis a játékok időtartamát illetően.

Persze Melbourne nem kívánt rendhagyó módon ünnepelni, ám a szigorú állatkarantén-törvény értelmében a lóversenyeket nem rendezhették Ausztráliában. Így az olimpiát először június 10-én Stockholmban, másodszor november 22-én, Melbourne-ben nyitották meg. Pedig Ausztrália rendezési jogát sokan vitatták: a sportvezetők zöme nem értette, miért olyan országban lobban fel az olimpiai láng, amelynek sportmúltja nem vetekedhet a tradicionális európai országokéval. Ismerje meg az olimpia részletes történetét!

A magyar versenyzők a forradalom idején utaztak el Melbourne-be, s már az útjuk sem volt egyszerű: Budapestről katonai kísérettel buszoztak Komáromba, majd ideiglenesen beköltöztek a Prága melletti nymburki edzőtáborba. Itt volt idő edzeni is, mert az Air France bejelentette, hogy a "magyarországi anarchia" miatt mégsem szállítja el csapatunkat, nem látván biztosítva, hogy tudunk fizetni. Végül a csehszlovákok jótállásával Isztambul-Karachi-Szingapúr-Darwin-Melbourne útvonalon november 11-én mégis megérkezett delegációnk Melbourne-be, két héttel az indulás után! Összesen száztizenegy magyar sportoló (91 férfi, 20 nő) vágott neki a nagy útnak, a távoli kontinens, Ausztrália felé. A négy esztendővel korábbi sikerekből kiindulva várható volt, hogy a magyarok ismét sikeresen zárják az olimpiát.

A magyar sportolók a rendkívüli körülmények ellenére remekül szerepeltek: 9 arany-, 10 ezüst- és 7 bronzérmet szereztek. Különösen Keleti Ágnes teljesítménye emelkedett ki, aki egymaga négyszer állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Papp László pedig harmadik bajnoki címét ünnepelhette: ő volt az első ökölvívó, aki három olimpián is győzni tudott.

Papp László (1926-2003) Háromszoros olimpiai bajnok, kétszeres Európa-bajnok, hétszeres magyar bajnok. Profiként: Európa-bajnok (1962-64), 29 mérkőzésen veretlen (27 győzelem, 2 döntetlen). Magyarország, és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. Ez a páratlan bravúr - 12 évig megőrizni a trónt - neki sikerült először. Azóta csak Teofilo Stevenson és Félix Savón volt képes erre. Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, Muhammad Ali és Mike Tyson társaságában, jóllehet profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia: az Európa-bajnoki övig jutott. Máig nem pontosan tisztázott politikai okokból nem engedték megküzdeni a világbajnokságért. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt. Mit gondol? Papp László a legjelentősebb magyar sportoló? Itt leadhatja szavazatát!
Sajnos, a magyarországi forradalom és szabadságharc leverésének hírére a magyar csapatnak több mint az egyharmada nem tért haza. A magyar sport ezzel igen jelentős vérveszteséget szenvedett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár