Mengele csak rövid fejezet a náci orvostudományban
2006. július 20. 13:15
Alfred Pasternak, Los Angeles-i szülész-nőgyógyász új könyvében a német orvostudomány fasizálódását, a koncentrációs táborokban folyó orvosi kísérleteket mutatja be.
Korábban
Elhanyagolt kutatási terület
Alfred Pasternak, aki 1930-ban a Zemplén-megyei Tállyán született, még tizennégy éves sem volt, amikor családjával az auschwitz-i koncentrációs táborba hurcolták. 1956 óta él az Egyesült Államokban, szülész-nőgyőgyászként a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) klinikai professzora. Számos kitüntetés birtokosa, s 2005 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A könyv megírásának okait sorolva professzor elmondta, hogy magáévá tette a tételt, miszerint nem szabad Hitlert az utólagos hallgatással mintegy posztumusz győzelemhez segíteni.
A szerzőnek persze voltak személyes motívumai is. Szűkebb családja - szülei és testvérei - ugyan túlélték a koncentrációs tábort, ami gyakorlatilag példa nélküli a magyarországi vidéki zsidóság történetében, s ő maga is megúszta, amit isteni csodának tekint, hiszen tizenhárom és félévesen, vézna falusi gyerekként került Auschwitzba, visszatérve pedig egyetlen gyerekkori barátját sem találta, a rokonságának 80 százaléka azonban elpusztult.
"Mindig úgy éreztem, hogy valamit tennem kell, akármilyen apróság is az, hogy a holokauszt ne merüljön feledésbe" - mondta. A túlélőket két csoportba sorolja: a többség hallani sem akar a holokausztról, semmilyen formában nem akar emlékezni az átéltekre. A második csoport - ide sorolja magát is -, szinte kényszeresen foglalkozik a kérdéssel. Mint mondta, otthoni könyvtárában mintegy 300, a holokauszttal foglalkozó könyv található, s megnéz minden filmet, kiállítást, amelynek valamilyen köze van a kérdéshez.
Olvasmányai során tűnt fel neki, hogy a holokauszt-kutatásnak van egy elhanyagolt területe, s ez a német táborokban végzett orvosi kísérletek kérdésköre. Ha a nácik orvosi kísérleteiről esik szó, még a holokauszt túlélői is legfeljebb Mengelét és az SS-orvos ikerkutatásait említik, ám "ez csak apró töredéke a történteknek" - mondta Pasternak professzor. S amint rájött, hogy mennyire feltáratlan ez a terület, elkezdte gyűjteni a dokumentumokat. A könyv megírására egyébként Elie Wiesel Nobel-békedíjas író is buzdította, aki azt mondta, hogyha ő nem írja meg, soha senki más sem teszi meg, s ez az ő bűne lesz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap