2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Doktor Mengele japán tanítványai

2004. szeptember 23. 08:55

`A Felkelő Nap országának orvosai` címmel Daniel Barenblatt amerikai történész könyvet írt azokról a kísérletekről, amelyet japán orvosok végeztek hadifoglyokon és civileken 1932 és 1945 között.

A japánok által elfoglalt Mandzsúriában, Pingfan körzetben működött egy ilyen egység. Az épületkomplexum közepén állt a kísérletekhez felhasznált foglyok háromemeletes börtöne. Ezt körülvette egy másik, magasabb épület, az orvosok és a személyzet számára kialakított helyiségekkel, és a külső körben helyezték el az éttermeket és kiszolgáló egységeket, valamint az iskolákat, ahol az alkalmazottak gyerekeit tanították. Hasonló egységek a háború idején tucatszámra létesültek Mandzsúria és Kína más részeiben is.


A "tudományos kíváncsiságnak" nem voltak technikai, etikai, érzelmi korlátai. Különböző vírusokkal, baktériumokkal fertőzték meg a kísérleti alanyokat, majd altatás, érzéstelenítés nélkül boncolták őket. Hagytak megfulladni embereket, és előszeretettel főztek meg, centrifugáztak, vagy mélyhűtöttek másokat. A kísérletekhez felhasználtak kínai parasztokat, ellenállókat, szovjet és amerikai hadifoglyokat, nőket, gyerekeket. A nőket rendszeresen megerőszakolták. A pingfani központot titkos vasútvonal kötötte össze Harpinnal, ahonnan az fogoly-utánpótlás érkezett - idéz a könyvből a milánói Corriere della Sera.


A kísérletezés elsősorban hadicélokat szolgált: ezt bizonyítják a különböző fertőző betegségek csíráit hordozó bombák, amelyeket a tábornokok parancsára dobtak le a japán pilóták. Például 1943. augusztusában Santungban (Shandong), ahol 200 ezren haltak meg kolerában. A szándékosan keltett járvány néha a japán katonákat sem kímélte meg. Ugyanakkor olyan eredmények is születtek, amelyek az orvostudomány jelentős vívmányainak számítanak: például az antibakteriális filter, az ultrahangos oltás, a vérzéses láz vírusának azonosítása. A háború után a japán és az amerikai kormányok csaknem minden "kísérletezőnek" büntetlenséget biztosítottak. Sőt, jó állásokat kaptak tudományos intézményekben, a multinacionális gyógyszeriparban - írta az olasz lap.


A szörnyű kísérletek kérdésében sokáig működött a hallgatás törvénye. John D. Powell sértette meg először, amikor a Bulletin of The Atomic Scientistben foglalkozott ezzel a témával 1981-ben.


Barenblatt 10 évig kutatott, mielőtt megírta könyvét. 1997-ben 180 kínai indított pert saját és további 2100 áldozat nevében kártérítést követelve a japán kormánytól. 2002. augusztus 30-án keresetüket elutasították. A fellebbezési eljárás jelenleg is folyik.


(MTI Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár