Forró magyar őszök

A Securitatét meglepte az 1956-os forradalom

2006. november 3. 13:15 Sipos Zoltán

Erdélyben 1956-ban nem került sor tömeges demonstrációkra, fegyveres harcokra - bár a magyarországi események híre sok kis, elszigetelt csoportot ösztönzött a totalitárius diktatúra elleni cselekvésre.

A legfelsőbb román pártvezetés figyelemmel követte az eseményeket: október 24-én már ülésezett a Román Munkáspárt Központi Vezetősége, ahol több preventív lépésre került sor: totális cenzúrát vezettek be, illetve megerősítették a határőrséget és riadókészültséget rendeltek el a hadsereg egyes alakulatainál.

A magyarországi események idején a kolozsvári Református Teológián egy forradalmi versekkel teli füzet járt körbe; sok hallgatót letartóztattak emiatt. Szintén október 24-én Kolozsváron, Mátyás király szülőházában gyűléseztek a képzőművészetis egyetemisták. A diákvezetők egy olyan programtervezettel álltak elő, mely meg kísérelte reformálni az egyetem oktatást, többek közt azt kérték, hogy ne legyen kötelező az orosz nyelv tanulása, valamint hogy kapcsolatot tarthassanak fenn külföldi diákszervezetekkel. A tervezet megfogalmazóit hamarosan letartóztatták, és egy koncepciós per után börtönbüntetést szabtak ki rájuk. Ezzel párhuzamosan a Bolyai Egyetemen is folyt a diákszövetségi szervezkedés - azonban a vezetőket letartóztatták még azelőtt, hogy a program a diákok közgyűlése elé került volna.

Négy baróti középiskolás 1956. november 8-án este megkísérelt átszökni a határon, hogy a magyarországi szabadságharcosokhoz csatlakozzanak. Kettejüknek sikerült is a szökés - 1957 elején a magyar hatóságok toloncolták vissza őket.

Mint Stefano Bottoni történész kutatásaiból kiderül, a Securitate-t meglepetésként érte a magyarországi forradalom: 1956 márciusában ugyanis hozzáláttak a hálózatuk leépítéséhez, így a forradalom kitörésekor alig hét ügynökük volt a körülbelül 9000 fős kolozsvári egyetemi/főiskolai diákság és a mintegy 700 egyetemi oktató körében. Rohamléptekkel indultak az értelmiségi-beszervezések - többek közt Szilágyi Domokos költő is ennek a beszervezési hullámnak esett áldozatul.

A magyar forradalommal való szolidaritás kinyilvánítására november 1-én, halottak napján kerül sor, amikor a diákok kivonultak a kolozsvári Házsongárdi temetőbe gyertyát gyújtani az erdélyi magyar kultúra nagyjainak az emlékére. A megmozdulás szervezőjét, Dávid Gyulát más résztvevőkkel együtt hamarosan letartóztatták.

Tófalvi Zoltán történész szerint Gheorghiu-Dej román pártfőtitkár számára a magyar forradalom vérbefojtása kiváló ürüggyel szolgált az "ellenforradalmárgyanús" kisebbségi elittel való leszámolásra: elsorvasztják az önálló intézmény- és iskolahálózatot, majd 1959-ben a Bolyai Egyetem is áldozatul esik ennek a politikának lévén, hogy az intézmény - dr. Várhegyi István, a Bolyai-per fővádlottjának szavai szerint - "az állam intézményeit mélyen sértő és veszélyeztető gócpontnak minősült".

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!