Az olasz népszavazás a köztársaság mellett dönt
2004. szeptember 13. 12:06
Itália területe az őskortól lakott volt. A Kr.e. IX. században felemelkedő etruszkoktól a VIII-IV. században a rómaiak vették át a vezető szerepet. A rómaiak meghódították az ismert világ jelentős részét, Britanniától Afrikáig, az Eufrátesztől Hispaniáig. A hatalmasra nőtt birodalmat végül ketté kellett osztani. A kereszténységet 313-ban tette Konstantin államvallássá. A Nyugat-római birodalom utolsó uralkodóját, Romulus Augustulust 476-ban fosztotta meg trónjáról germán testőrparancsnoka, Odoaker. Itáliát ezután lombardok, frankok, szaracénok, germánok özönlötték el több hullámban, a félsziget déli területeit arabok, utánuk normannok hódították meg. A frankok hozták el a konszolidációt, Nagy Károlyt 800-ban koronázták császárrá. A XII. században egymással versengő városállamok jöttek létre északon, amelyek vagy a világi hatalomra is törő pápát, vagy az uralkodót (általában a német-római császárt) biztosították támogatásukról. A városok és a kereskedő osztály felemelkedése kulturális nagykorúsághoz vezetett, a XV. századi reneszánszban teljesedett ki. Itália területeit hol Spanyolország, hol Franciaország, hol Ausztria kaparintotta meg, majd Napóleon birodalmi törekvéseinek helyszínévé váltak. A Napóleon utáni időszak ellentétei a függetlenségi mozgalom fellángolásához vezettek. Az Olasz Királyságot 1861-ben kiáltották ki, bár Velencét csak 1866-ban szerezték meg Ausztriától, az ország "természetes fővárosát", Rómát, a pápák székhelyét pedig 1870-ben szállta meg az olasz hadsereg. Benito Mussolini, a fasiszta párt vezetője, aki 1922-ben lett kormányfő, diktatúrát vezetett be, s Hitler oldalán belépett a II. világháborúba. A vesztes háborút követően az utolsó uralkodó, III. Viktor Emánuel 1946 májusában lemondott, majd az 1946. június 2-i népszavazást követően kikiáltották a köztársaságot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.