2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Meghal báró Bánffy Dezső miniszterelnök

2004. szeptember 13. 12:06

Kolozsvárott született 1843. október 28-án. Felsőfokú tanulmányait Berlinben és Lipcsében végezte. Politikai, közéleti tevékenységét a közigazgatásban kezdte. A Szabadelvű Párthoz csatlakozva már 32 éves korában Szolnok-Doboka, majd az ugyancsak erdélyi Beszterce-Naszád vármegye főispánja lett. Wekerle Sándor távozása után nevezte ki Ferenc József miniszterelnökké, amely tisztet 1895. január 15-től, 1899. február 26-ig töltötte be. Kevés eredeti gondolattal rendelkező, türelmetlen, alapjában konzervatív szemléletű politikus volt. A kompromisszumos, `jobb híján` megoldásként kormányfővé váló Bánffy nem csupán ideiglenes szerepet kívánt játszani. Kormánya kezdetben tett néhány liberális intézkedést, így keresztülvitte a parlamentben az egyházpolitikai reformokat, elérte a büntető perrendtartás végső formába öntését és létrehozta a Közigazgatási Bíróságot 1896-ban. Miniszterelnökségének idejére estek a millenniumi megemlékezések. akkor adták át a forgalomnak a teljes Nagykörutat, a kontinentális Európa első földalatti vasútját, befejeződött a Városliget kialakitása, folytatódott a Vár újjáépítése. Az ezredévi ünnepségek elmúltával újult erővel lángoltak fel a társadalmi megmozdulások, a nemzetiségek pedig már nem fogadták el az egységes magyar nemzetállam koncepcióját. A miniszterelnököt sem felkészültsége, sem pedig politikai habitusa nem tette alkalmassá a felgyülemlett problémák megoldására. A józan politizálás helyett egyre inkább a nyers, konzervatív jellegű hatalmi erőkhöz, eszközökhöz folyamodott. Nem tudott megbirkózni az osztrák-magyar gazdasági kiegyezésből származó gondokkal sem, a közös vámterülettel, az Osztrák-Magyar Bank vezetésével kapcsolatos érdekellentétekkel, valamint a kereskedelmi szerződésekkel, a kvótákkal összefüggő vitás ügyekkel.
Az osztrák és a magyar parlament között dúló viták a magyar országgyűlésre is kihatottak. Az ellenzék, a magyar érdekeket szerinte nem megfelelően képviselő miniszterelnök ellen 1898 végén nagyszabású obstrukciót kezdett, amelyekhez a Szabadelvű Párt képviselőinek egy része is csatlakozott. Az obstrukció valóságos ex-lex állapotot teremtett és a kormányfő 1899. február 18-án bejelentette lemondását. 1903-ban a Szabadelvű Pártból is kivált, majd megalakította ellenzéki programot hirdető Új Párt-ját, és csatlakozott az ellenzéki szövetséghez. 1906 után a koalíció hatalmas többségével szemben politikai jelentőségét elvesztette, az aktívabb politikai fellépésre a koalíció 1910-es bukása hozta el számára a lehetőséget. Az 1910-es választási kampány egyik legfőbb kérdése az általános választójog jelszava volt. Bánffy Dezső - baloldali értelmiségi környezetére is támaszkodva - élére állt a demokratikus követeléseknek, és az 1910. április 21-én megalakult Választójog Országos Szövetsége elnöke lett. A szociáldemokrata, polgári radikális, szabadkőműves és liberális politikusokat tömörítő szervezetben Jászi Oszkár, Garami Ernő vagy Kunfi Zsigmond is részt vett. Budapesten érte a halál.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár