A nagyhatalmak megszüntetik a Fekete-tenger semlegességét

2004. szeptember 13. 12:06

A Londonban ülésező ún. Pontus-konferencia, (amely a Fekete-tenger ősi neve után kapta ezt az elnevezést) 1871. március 13-án megszüntette a Fekete-tenger semlegességét. Ez a határozat Oroszországnak kedvezett, s döntő szerepet játszott benne Bismarck porosz kancellár orosz politikája. A tenger semlegességét 1856. március 30-án a krími háborút (1853-56) lezáró párizsi békekonferencián fogadták el. A béke elzárta a tengerszorosokat a hadihajók elől. Törökország a Dardanellákat már régóta zárva tartotta, 1833-ban pedig kötelezte magát, hogy ha az oroszok kívánják, idegen országok hadihajóit nem engedi át. 1841-ben a Dardanella-egyezményben a britek és franciák elérték, hogy a szoros az oroszok számára is zárt legyen. A párizsi béke ezt helyben hagyta, s Orosz- és Törökország kötelezték magukat, hogy csak 10-10 hadihajót tartanak a Fekete-tengeren. Az 1871. évi londoni konferencián a nagyhatalmak elfogadták, hogy az oroszok bármennyi hajót tarthatnak, ám a Dardanellák zárva maradt. A kérdés 1891-ben éleződött ki, amikor a katonákat szállító orosz hajókat a törökök nem akarták átengedni. A két hatalom végül abban állapodott meg, hogy a katonákat vagy fegyvert szállító hajókról az oroszoknak jelentést kell tenniük.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• A berlini fal leomlása: a kommunizmus bukása
• A Horthy-korszakban és a kommunista diktatúra alatt is megtalálta a számításait Szekfű Gyula
• 20 érdekesség a berlini falról
• Skinheadek Magyarországon a levéltári források tükrében 
• Szuszlov, a szovjet „másodtitkár”
• Az olaszországi magyar emigráció Apor Vilmos báró meglátásai tükrében
• Így állt ellen a „falvak népe” a kollektivizálásnak 
• Hruscsov háziőrizetben élte le élete utolsó 10 évét
• Közügy lett a gyerekvállalás a Kádár-korszakban