2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

75 éves Borisz Jelcin

2006. február 1. 11:30

Az erős elnöki hatalom atyja

Hatalma és befolyása még inkább kiteljesedett, amikor az 1991. június 12-i köztársasági elnökválasztás a szavazatok 57,38 százalékával megnyerte. Az 1991. augusztusi puccs idején megmentette ugyan Gorbacsov államfői hatalmát, de tekintélyben igazából már a szovjet elnök fölé emelkedett. Elsőként hozott intézkedéseket az SZKP ellen, majd 1991 decemberében (a fehérorosz és az ukrán államfővel együtt) bejelentette a Szovjetunió végét. Oroszlánrésze volt a Szovjetunió helyébe lépő Független Államok Közösségének létrehozásában, majd irányításában is.

1991 augusztusában

Az 1993. szeptember végi-december eleji parlamentnélküli időszak alkalmat kínált Jelcinnek arra, hogy törvényesítse az erős elnöki intézményen alapuló hatalommegosztásnak azt a rendjét, amely "bebetonozza", elmozdíthatatlanná teszi az államfőt, s e tisztség viselőjének biztosítja a döntést a legfontosabb kérdésekben. Az 1993. december 12-i népszavazáson szentesített új orosz alkotmány a parlament helyett az elnököt ruházta fel a hatalmi jogkörök többségével. Elnöki hatalma attól kezdve megingathatatlan maradt, bár a csecsen válság, a gazdasági bajok sokat ártottak népszerűségének, és ellenfelei nem egyszer próbálták kibillenteni pozíciójából.

Megnyerte az 1996-os elnökválasztást is úgy, hogy a második fordulóban több mint 13 százalékot "vert" a második helyezett kommunista Gennagyij Zjuganovra. 1987 után legalább három infarktuson esett át, utoljára a második elnökválasztási forduló előtt. Szívgyengeségéhez más egyéb bajok (krónikus középfül- és arcüreggyulladás, májzsugor, veseelégtelenség) is párosultak. Harmadik szívinfarktusa után, 1996 végén a moszkvai Kardiológiai Kutatóintézetben szívműtétet hajtottak végre rajta. 1997 elején újra munkába állt, de egészségi állapota végleg megrendült, munkáját sokszor kényszerült megszakítani kórházi kezelések miatt.

1999 augusztusában bizalmasát, Vlagyimir Putyint tette meg miniszterelnöknek, akit egyúttal utódjaként nevezett meg. 1999. december 31-én lemondott az államfői tisztségről.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár