250 éve született Wolfgang Amadeus Mozart
2006. január 27. 12:00 Kállay Katalin
Szabadon alkotó zeneszerző anyagi gondokkal
Ferdinánd főherceg elgondolkodott Mozart alkalmazásán az Ascanio in Alba milánói sikerének köszönhetően, de Mária Terézia levélben figyelmeztette fiát, hogy ilyen `haszontalan emberekkel` ne alacsonyítsa le az udvart, a Mozart családnak egyébként is az a szokása, hogy `koldusként csavarognak szerte a világban`. 1777-ben Mozart az édesanyjával kelt útra, a cél egy jó állás megszerzése volt Párizsban. Útközben, Mannheimben barátkozott össze a Weber családdal, és kivívva szülei tiltakozását - édesanyja szerint: `Amint Wolfgang új ismeretséget köt, mindjárt tálcán nyújtja az életét és mindenét.`-, beleszeretett egyik lányukba, Aloysia Weberbe. Párizs közvéleményét akkoriban a Gluck és Piccini párthíveinek harca foglalkoztatta, a csodagyermek varázsa már szertefoszlott, az érvényesülni vágyó fiatal muzsikus pedig nem jelentett szenzációt a franciák számára (Mozart írta egyik levelében: `A franciák mindig is szamarak voltak és azok is maradnak: semmihez sem értenek, idegenekhez kell fordulniuk segítségért.`).
Egy ideig ígéretesnek tűnt a helyzet, Mozart megkísérelte, hogy mint szabadon alkotó zeneszerző, művei tiszteletdíjából, koncertekből és tanításból éljen. Remekmű remekművet követett: Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Giovanni, Così fan tutte, az utolsó szimfóniák és zongoraversenyeinek ragyogó sorozata, amelyet nyilvános hangversenyein ("akadémiáin") maga mutatott be. 1787 decemberében II. József császár kamaramuzsikusának nevezte ki (kötelezettsége alig több, mint tánczene írása udvari bálokra), évi 800 forint fizetéssel (szemben Gluck 2000-ével). Mozart elfogadta a címet, de nem volt elégedett: "Túl sok azért, amit nyújtok; túl kevés azért, amit nyújthatnék". Mint sikeres operaszerzőnek és elismert zongoravirtuóznak sok pénzt kellett keresnie, mégis élete utolsó éveiben egyre gyakrabban küszködött anyagi gondokkal, egyre sűrűbben folyamodott kölcsönökért. 1791-ben kezdett rendeződni anyagi helyzete, felkérést kapott a La clemenza di Tito és A varázsfuvola megírására, ám egészségi állapota megrendült, és a Requiem komponálása közben, 1791 december 5-én éjjel egy óra előtt érte a halál.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34